Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A "muraszombati csata"
A pesszimizmustól átitatott, az eseményekbe való belenyugvásra késztető sajtótudósítások mellett mi is történt Muraszombatban, Vas megye délnyugati részén lévő járási székhelyén, amelynek összlakossága az 1919. évi népszámlálás szerint 2741 főből állt? Az összlakosság 47%-a magyar, 47%-a vend, a fennmaradó rész pedig német nemzetiségű volt.47 Muraszombatban is észlelték előző nap -1918. december 27-én - az összetűzés zaját a Mura mellett, amely minden bizonnyal Godina József és a magyar katonaság között zajlott le. A községben lévő 20-as honvédektől egy tiszt vezetésével tíz katona ment a Murához a demarkációs vonalra az esti időszakban, de arra már az összecsapás befejeződött. Semmi sem utalt a közeli betörésre, a megszállásra. 1918. december 28-án délelőtt 10 óra körül megérkezett a megszállók első csoportja. Harci előőrsként egy horvát zászlós jött két katonával. Őket követte egy szekérnyi tengerész öltözékű katona, valamint hintón a parancsnok, segédtisztjével. Mint később kiderült, a megszálló csapat parancsnoka Erminij Jurišič százados (kapitány) volt. Miután az előőrsként érkezettek nem ütköztek ellenállásba, pár óra múlva tovább gyarapodott a megszállók száma. Folyamatosan elfoglalták Muraszombatot. A csapat minden tagja dél felől, a Murától, Barkóc irányából érkezett. Teljes létszámuk 6 tisztből, 90 tengerészből, 2 ulánusból állt. A kézi fegyvereken kívül felszerelésükhöz tartozott még 2 ágyú és több géppuska. A község megszállását, hasonlóan Muraköz megszállásához, a közrend, a közbiztonság fenntartásában jelölték meg, noha Muraszombaton megelőzőleg semmilyen nyugtalanság vagy rendbontás nem volt. Az indoklás valótlansága felől senkinek sem volt kétsége. Míg ez az indok Muraköz esetében az eseményeket jóval megelőzően fennállt, itt semmi alapja nem volt. A magyar fegyveres szervek abban az általánosan elterjedt hitben, hogy az események az antant engedélyével folynak, semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. A megszállás kezdetén a csendőrök, vámőrök eltávoztak, de később visszahívta őket Jurišič százados és vissza is tértek. A megszállók ugyanakkor elfogták és letartóztatták Cifrák ügyvédet és Kemény Mór kávéház-tulajdonost, mondván, ők hívták be előzőleg Muraszombatba a magyar katonaságot. A járási székhelyen katonai igazgatást vezettek be, Jurišič kapitány külön igazolványt adott ki az orvosoknak a szabad mozgáshoz. Elrendelték a lakosságnál lévő fegyverek leadását és összegyűjtését. A pisztolyok önvédelmi célra való tartását engedélyhez kötötték, melynek kiadását maguknak tartották fenn. Megtiltották az egyenruha viselését. A megszálló horvátok többször kijelentették, hogy békés szándékaik van50
