Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A "muraszombati csata"
tűzték ki a steier tartomány szlovének lakta területeinek felszabadítását és a szlovén államhoz való csatolását. 1918 végén a felszabadítandó területek közé sorolták Muravidéket is. Muraköz szlovének általi megszállását maga Slavič kezdte előkészíteni. Ennek érdekében járt Varazsdon, a zágrábi kormánynál és a ljubljanainál is. Slavič tervéhez kevés segítséget kapott. Ezek után Maister tábornokkal, Jerič Ivánnal, Godina Józseffel együtt bizalmas tanácskozásba kezdett Muravidék katonai megszállásáról. Maister tábornok utasításokat adott Jericsnek és Godinának az előkészületek részletfeladatairól. Az elfoglalandó területek határát Szentgotthárdig jelölte meg. December 26-án újabb titkos tanácskozás volt az előkészületek jegyében Radkersburgban. A horvátok és a szlovének kölcsönösen ismerték egymás megszállási tervét. Ki nem mondott versengés alakult ki köztük. Amíg a szlovén megszállás előkészületei folytak, bekövetkezett Muraköz horvát megszállása. Ők voltak a gyorsabbak. Ez váratlanul érte Slavičot és Maistert, de alkalmat is adott az akcióba lépésre. 1918. december 27-én Sagadin századossal Maister tábornok egy szekérre való fegyvert és lőszert, csendőrségi legénységet küldött Godina Józsefnek Alsóbesztercére a szlovén megszálláshoz való felhasználásra. Minden bizonnyal erről értesült a magyar katonaság és akcióba lépett. E napon jelentette Godina Józsefnek a saját felállított őrsége, hogy Muraszombat felől erős magyar katonai egység tör előre négy gépfegyverrel és már elérték a közeli községet, Muramelencét (Melinci). Godina harcba szólította a Luttenbergből küldötteken kívül helyi szövetségeseit is. Köztük volt saját testvére, Godina Márk, Blazsicz István, Kreszlin Ignác, Dankó Iván, Gyura Mátyás. Nagy küzdelem és harc alakult ki a Godina vezette csoport és a magyar katonaság között. Godina csoportjának csak egy lehetősége volt, a Murán átkelve szlovén földre menekülni. Különösen a Murán való átkelést biztosító komp körül alakult ki a küzdelem. A harcok során a magyar katonaság elfogta Gyura Mátyást, Blazsicz Istvánt. Meghalt Sobán őrmester, aki a szlovén csendőrség tagjaként érkezett Godina támogatására Alsóbesztercére. Az ő holttestét Godina később Luttenbergbe vitte és ott temette el. Godina a megmaradt csapatát a Muraszombatot később megszálló Jurišičhoz küldte erősítésnek. Hamarosan ő maga is megjelent Muraszombaton a “szlovén kormánybiztos” oldalán.43 Nagy a valószínűsége annak, hogy Slavič, Maister és muravidéki megbízottaik (Godina, Jerič) nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Tanácshoz 1918. december 15-i keltezéssel intézett szlovén és magyar nyelvű felhívás. Felszólították a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy december 24-ig vonja vissza a magyar katonaságot a Muraszombat, Alsólendva és Szentgotthárd által ha48
