Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Vendvidék, Muravidék

A felterjesztésre a kormány 1918. december 12-én tartott ülésén Obál Bélát a vend ügyek kormánybiztosává nevezte ki.41 Az ország népe egyetértett a Károlyi-kormány forradalmi célkitűzései­vel: a földreformmal, a választójog kiterjesztésével, a népek, nemzetek ön­rendelkezési jogának biztosításával, az ország népszövetségbe való belépé­sével. Azonban egyre jobban nyugtalanitotta, hogy a környező országok mindegyike, sőt még a háborúban velünk együtt vesztes Ausztria is területi igénnyel lépett fel Magyarországgal szemben. A Károlyi-kormány feltétel nélkül teljesítette a belgrádi katonai egyezményben vállaltakat. Ennek egyik rossz viszhangot adó eseménye volt August von Mackensen magyar hatósá­gok általi letartóztatása és franciáknak való kiadása. Mackensen tábornagy a német hadsereg 1915-ös szerb támadásának fő­­parancsnoka volt. Háború befejezésével szervezett harcképes hadseregével Romániában Nagyszeben térségében állomásozott. A francia hadvezetés a belgrádi egyezményben Magyarországot bízta meg a számára veszélyt jelen­tő hadsereg semlegesítésével. Ezt a magyar kormány elvállalta. Mackensen 1918. december közepén törzskarával Budapesten utazott át, amikor a kor­mány nevében Bokányi Dezső letartóztatta, majd kiadták a franciáknak. A franciák Szalonikibe internálták, csak később került vissza Németországba. A trianoni békeszerződés után indult magyar mozgalmakban hősi helytállá­sával szimbólummá vált. Mackensennek díszkardot adományoztak. Később a német kormány is birtokadományokkal ismerte el szolgálatait. Az országban végbemenő, a lakosság által is helyeselt folyamatok mellett a jelentkező területi veszteségekre, az antanthatalmak elfordulását jelző kö­rülmények ellensúlyozására országos mozgalom indult. 1918. decemberé­nek első felében Budapesten megalakult társadalmi egyesületként a “Védel­mi Liga”. Célját abban jelölte meg, hogy propagandával, plakátokkal, röp­­iratokkal harcoljon az ország területi egységéért.42 A célkitűzés módszeré­ből kitűnik, hogy az akkori magyar lakosság sem táplált ellenséges érzületet a környező országokkal, a nemzetiségekkel szemben. A célkitűzés elérésére békés, propagandisztikus eszközöket választott. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom