Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

Vendvidék, Muravidék

a hovatartozás kérdésében. A magyarországi polgári forradalom nyomán mindenütt - Muravidék községeiben is - megalakultak a Nemzeti Tanácsok. Sehol sem volt olyan célkitűzés részükről, hogy egy közös délszláv államba olvadjanak.

Az események szlovén szervezőit a muraszombati kulturális egyesület rendezvénye újabb lépésre késztette. 1918. november 3-án a maribori (marburgi) Nemzeti Tanács gyűlést hívott össze Luttenberben (Ljutomerben). A gyűlés céljául a Murától délre és északra (Muravidéken) élő szlovének egyesülési határozatának megalkotását tűzték ki. Klekl József a nagygyűlésre hivó röplapokat készített, nyilatkozatot szerkesztett. A gyűlésen nagy számban jelentek meg "muravidéki" vendek, valamint részt vett rajta maga Klekl is, és felolvasták szlovénekhez intézett, csatlakozásra felhívó nyilatkozatát is. A gyűlés résztvevői a Mura két partján élő szlávok egységes szláv államban való egyesítése mellett foglaltak állást. Az eseményekkel párhuzamosan folyó zavargásokban maga Klekl is részt vett Belatincon. Ezért később őt is felelősségre vonták a statáriális eljárásban a magyar szervek. Kikérdezték a luttenbergi eseményekben játszott szerepéről is. Mindennek ellenére az alsólendvai hivatalos és polgári személyek közbejárására minden következmény nélkül szabadon engedték.37

A muraközi közbiztonságot veszélyeztető zavargások, a Muravidéken megjelent szlovén propaganda és ellenpropaganda közepette ment végbe Magyarország kormányzati vezetésében a polgári demokratikus változás. A Nemzeti Tanácsba tömörült pártok új programot hirdetve 1918. október 31- én Károlyi Mihály vezetésével kormányt alakítottak. Ennek programjában kiemelt jelentőséggel bírt az azonnali háborús megbékélés, a volt háborús szövetséges Németországgal való szakítás és az országban élő nemzetiségiek önrendelkezésének biztosítása. A Károlyi-kormány meghatározó kérdésként kezelte a nemzetiségi kérdést. Ezért még a német szövetséget is képes volt feláldozni. A kormány nemzetiségi minisztere Jászi Oszkár volt, aki a nemzetiségekkel kapcsolatos kormányzati elképzelést a következőkben fogalmazta meg: “A régi Magyarországból szabad, demokratikus keleti Svájcot akarunk teremteni”.38

Jászi Oszkár nemzetiségi elképzelései rendszeresen megjelentek a kormányzati dokumentumokban is. 1918. november 2-án a kormány által a “Világ népeihez!” intézett kiáltványban a népek egyenlőségét, a testvériségét hirdették meg.

IV. Károly magyar király (Ausztriában I. Károly néven császár) 1918. november 13-án lemondott az állam ügyek viteléről. Ezzel megnyílt a lehetőség az államforma átalakulására. Ez be is következett pár nap múlva, novem-