Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Vendvidék, Muravidék
való elszakadást. A vendvidéki események sorában ismét változást hozott a “Délszláv Club” 1917. májusi nyilatkozata, az összes délszláv nép önálló államba való egyesítése, majd unió létrehozása a magyar-osztrák állammal. Az önállósodási törekvések felerősödtek az előzőekben említett katolikus papok körében. Az 1918 augusztusában megtartott szláv napok keretében pedig már megalakultak a délszláv mozgalom szervezetei is. Ebben az időszakban alakult meg a “Szlovén és Istriai Nemzeti Tanács”, mint központi tartományi szervezet, továbbá Mariborban a steier “Nemzeti Tanács”, területi szervezetként. Mindkét előbb említett nemzeti tanácsnak volt hatása a vendvidéki eseményekre. A steier Nemzeti Tanács megalakította “Muravidéki Albizottság"át. 1918. december végén fegyveres úton akarta elszakítani a területet és a muraszombati események során közvetve beavatkozott a magyarok ellen.33 A maribori (marburgi) Nemzeti Tanács már megalakulásakor szemet vetett a Vendvidékre. Az e területi nemzeti tanács vendvidéki (“prekmurjei”) megbízottjává Matija Slavičot* választotta meg. Slavič vezetésével az említett néhány katolikus pap bevonásával indított vendvidéki szlovén mozgalom rövidesen éreztette hatását. Ennek ellensúlyozására, az esetleges ellentétek felszínre hozásában jó alkalmat kínált a megalakításának 25. évfordulóját ünneplő Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület rendezvénye. Az egyesület 1893-ban alakult. Ebben az időben a vendek között elterjedt a kétnyelvűség, ezt jól mutatták az 1910. évi népszámlálás adatai is. A muraszombati járás 85,2%-át a vend népesség alkotta, ennek ellenére magyarul beszélt a lakosság 40,3%-a.35 A vendségnek nem volt semmilyen kulturális nemzeti törekvése, sem szervezete. A kisszámú magyarságnak sem volt összefogó szervezete, ezt a hiányt pótolta a közművelődési egyesület életrehívása. A Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület évfordulós rendezvényét * Matija Slavič (Bučečovci 1877. január 27. - Ljubljana 1957. október 25.). Pap, bibliakutató, Szlovénia északi határainak megteremtésében politikai szervezői és diplomáciai munkát végzett. Az új határok megállapításában végzett munkájáról, Vendvidék megszállásáról, Magyarországtól való elcsatolásáról több cikket írt. Legjelentősebb ilyen tárgyú munkája “Hatalomváltás Mariborban”. Vendvidéknek a majdani szlovén államhoz való kapcsolását Slavič készítette elő. 1918 szeptemberében beutazta a Vendvidéket. Az előkészítő, szervező munkát, szláv eszmét támogató katolikus papok körében kezdte meg. Felkereste ifj. Klekl József nagydolányi (Dolenci) plébánost, Klekl Józsefet, a “Novine” szerkesztőjét, Kühár István belatinci (Beltinci), Basa István bagonyai (Bogojina) papokat. Törekvésük fő célját így fogalmazták meg: “A Rába mentén fogjuk leverni a jugoszláv határok karóit!” A Szlovéniában tartózkodó Slavič-csal a kapcsolatot a továbbiakban Klekl József tartotta levelezés és futárok útján.14
