Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
Az igazság, vagy a hatalom jegyében?
bér 11-én délelőtt Göntérházán (Genterovci), délután Rédicsen. Azt, hogy a jugoszláv hatóságok mit vártak a bizottságba delegált emberektől, jól mutatja Laci József kobiljei (kebeleszentmártoni) lakos Zalabaksán 1921. november 17-én tett jegyzőkönyvi vallomása. Őt is megválasztotta a falu népe a kijelölésnél közreműködő bizottságba. A falu jugoszláv érzelmű tanítója a csendőröknek elmondta Laci József magyar érzelműségét. Ezért letartóztatták, Alsólendvára szállították és eljárás folyt ellene. Amikor ideiglenesen szabadlábra helyezték, átszökött Magyarországra. (Lásd a 7. sz. dokumentumot.) A kijelölendő határon a jugoszláv határbiztos területcserét kezdeményezett. Azt ajánlotta, hogy Nagydolányért (V. Dolenci) cserébe a magyarok adják át Lendvaújfalut (később Tornyiszentmiklós része lett - a szerző). Vassel magyar határbiztos nem volt felhatalmazva területcserében való döntésre, ezt a jogot a miniszterelnök gyakorolta. A javaslat előterjesztése előtt meghallgatta a lendvaújfalusi lakosságot. Elmondták, hogy a község területe 24 katasztrális hold kivételével megszállás alatt áll. Nagyon sok veszteségük volt a két év alatt ebből. Nagy összegeket kellett fizetniük az átlépési igazolványokért, a megszálló katonaság többször tettleg bántalmazta őket. A gazdasági hátrányok ellenére is Magyarországon akarnak maradni. Az összes körülményekre tekintettel - magyar részről - nem fogadták el a felajánlott cserét.150 A határmegállapító bizottság 1921. november 15-én döntött az ideiglenesen kijelölt határ kitűzésében. A jugoszláv határbiztos többirányú tiltakozása - a határkijelölést több helyen magyar rovásra kezdeményezte - ellenére a következő döntés született: magyar részről az északi részen Felsőszölnök térségében pár méterre vissza kellett vonulni az ott lévő határőrs miatt, a többi részeken pedig a jugoszlávoknak kellett visszaadni két községet és kisebb-nagyobb területeket. A bizottság elrendelte Szomoróc (később egyesítés folytán Kercaszomor - a szerző) község egész területének, valamint Magyarszombatfa, Velemér, Szentgyörgyvölgy községek megszállt területeinek visszaadását. Szintén vissza kellett adni Szentistvánlak községet teljes egészében Rédics, Kerkaszentmiklós, Lendvaújfalu, Völgyifalu községek határaiból nagyobb területeket. A kitűzéssel mintegy 8000 katasztrális terület került vissza Magyarországhoz. A bizottsági döntés mind a két érdekelt felet kötelezte, hogy két héten belül - amely november 29-én telt le - a területet ürítse ki és adja át a másik félnek. Az átadás erre az időpontra nem történt meg. Az átadási idő elhúzódása a jugoszláv fél ellenállásán múlott.151 A jugoszláv fél a Nagykövetek Tanácsának arra a nem létező döntésére 143
