Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

A muravidéki "népszavazás"

akiket a lakosság “begunacok”-nak nevezett. A magyarok elszegényítése mellett a telepesek megváltoztatták a színmagyar községek nemzetiségi össze­tételét is. A telepesek több hullámban érkeztek Alsólendva környékére. 1921- 1925 között 197 család települt be 1110 családtaggal. Ekkor jött létre új településként Petesháza határában Benica és Pince határában Pince-major. így a magyarok számára nem maradt más hátra, mint elhagyni szülőföld­jüket, új megélhetés után nézni. 1921 augusztusában egyetlen hónapban 5 család vándorolt ki Amerikába Alsólendváról. Az új rend képviselői segítet­ték ezt a folyamatot. Szabad teret engedélyeztek a kivándorlási csábítások­nak, az ígérgetéseknek.133 Az addig használt nyilvánosan kifüggesztett táblákat ki kellett cserélni. Első helyre a szlovén feliratot kellett elhelyezni, csak azt követhette a ma­gyar nyelvű. 1921. június végén nagy port vert fel Alsólendván a “kémügy”. Schwarcz fényképészt és mozitulajdonost azzal gyanúsították, hogy a ma­gyar katonai hatóságok megbízásából kémkedik a megszálló katonaság el­len. Az állítás szerint összejátszott egy jugoszláv altiszttel és tíz fontos ira­tot továbbítottak a magyarok részére. A gyanúba keveredetteket letartóztat­ták, majd őket követően erre a sorsra jutott Krenner főmérnök, Grassalkovich volt főjegyző, Vermes erdőmester, Rassperger uradalmi intéző, és egy Győri nevezetű muraszombati lakos. Az események idején tért haza Varazsdról Balkányi könyvkereskedő és azonnal elfogadták. Ugyanerre a sorsra jutot­tak azok a magyar állampolgárok, akik Magyarországról ekkor látogatóban Alsólendván tartózkodtak. Az elfogottakat a járásbíróságra kísérték, és ret­tenetesen megverték őket. Jajgatásuktól hangos volt a környék. Minden jó­érzésű ember megbotránkozott az eljáráson. Az ügyben azzal riogatták a lakosságot, hogy mindenkinél házkutatást tartanak. Az elfogottak többsé­gét Mariborba vitték. A főbűnösnek nevezett Schwarczot összeverve, meg­bilincselve Varazsdra szállították. Innen viszont rejtélyes körülmények kö­zött megszökött és Kerkaszentkirály térségében Magyarországra ment.134 Erre az időszakra esett a közigazgatási változás. A trianoni békeszerző­dés becikkelyezése után Muravidék hivatalosan is a jugoszláv állam része lett, megszűnt az ideiglenes állapot, a megszállás. A megszállással egyidőben hatalomra került vezetők, köztük Sever, Alsólendva kinevezett polgármeste­re is ünnepi hangversenyt szervezett a terület átvételének második évfordu­lójára. Az ünnepség része volt a hangverseny is. Az ünnepség lebonyolítója azonban már néni ő volt. Sever a klerikálisok jelöltjeként kapta meg a tiszt­ségét, akik erre az időre kiismerték, elfordultak tőle és leváltották. Severt háta mögött “magyarfalónak” nevezték. Utódául Lipovšek két személyt je­lölt: Jankó Pikušt és Tine Čušt. Pikuš a jelölést nem fogadta el, így Čuš 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom