Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A határmegállapítás előkészületei
A magyar biztos ebben a helyzetben két lehetőséget látott: vagy előterjeszteni a magyar igényt Muravidékre, vagy területi követeléseiket fenntartva megszakítani a tárgyalásokat, és a magyar fél csak mint segédszemélyzet vesz részt a határmegállapító munkában.128 Az érdemi munka megkezdése előtt a határmegállapító bizottság a kijelölendő magyar-jugoszláv határt hat szakaszra osztotta nyugatról keletre haladva. Az egyes szakaszokat A-tól F-ig terjedően betűkkel különböztette meg. Az “A” szakasz az osztrák-magyar-jugoszláv hármashatárnál kezdődött és a Lendva és a Mura folyók találkozásáig tartott, gyakorlatilag a Muravidék határát érintette. Hossza 95 km volt. Az utolsó szakasz az “F” jelű volt, mely a Tiszától a román határig terjedt, 50 kilométeres hosszban. Sok szempontra tekintettel a magyar kormány úgy döntött, hogy előterjeszti igényét a “vend-vidékre”. Az erre vonatkozó indítványt Vassel határbiztos szerkesztette meg. Az előzményeket figyelembe véve természetes volt, hogy a jugoszláv biztos tiltakozni fog ellene saját területi igénnyel és a “kísérőlevél” el nem ismerésével. Hosszú vita után szótöbbséggel mégis úgy döntött a határmegállapító bizottság, hogy a "... Vend-vidéken támasztott igényünket elfogadja, tanulmányozni fogja és a helyszínen az adataink helyességéről megállapítást fog eszközölni” - írta Vassel határbiztos. A bizottság felhívta a magyar határbiztost, hogy javaslatait részletesen dolgozza ki. A részletes magyar javaslatot a bizottság 1921. szeptember közepén kapta kézhez.129 Vassel Károly határbiztos részletes javaslatának kidolgozásában, a Muravidék megtartására irányuló munkában nagyban támaszkodott Mikola Sándor tanárra és Sinkovich Elek szombathelyi járási főszolgabíróra. Sinkovich a muraszombati járásban lévő Barkóczon (Bakovci) született. Felsőfokú iskoláinak elvégzése után a muraszombati főszolgabírói hivatalban dolgozott. Hivatali teendői mellett a “Muraszombat és Vidéke” című lap főszerkesztője volt. Később a szombathelyi járás főszolgabírója lett. Kiválóan ismerte a muravidéki helyzetet, erre való tekintettel a Határmegállapító Központ felkérésére részt vett e térség határrendezésében. E tevékenységért később elismerésben részesült.130 Nem történt előterjesztés Muraközre, a horvátok túlsúlyára egyértelmű elutasítás lett volna a válasz. A határmegállapítás eseményeire nagyban rávetették árnyékukat az ebben az időben folyó területkiürítések, területátadások. A Szerb-Horvát-Szlovén államnak ki kellett üríteni és a megszálló katonaságnak el kellett hagyni Pécset, valamint a “baranyai-háromszög”-nek nevezett környező településeket. A jugoszlávok ennek sehogy sem akartak eleget tenni. Mint "népi kezdeményezést" elismerték a Dobrovics Péter vezetésével 1921. augusztus 14-én tartott “népgyűlés”-t és létrehozták a “Baranyai 123
