Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A határmegállapítás előkészületei
lyezve, majd később a várba, a Szent György térre költözött.122 A magyar kormány tehát kezdettől fogva számított a békeszerződés teljesítésére hivatott szervezet kialakítására, a határkijelölés központi felügyeletére. Az elképzelések változásával változott a szervezeti forma is. A végső szervezeti forma megalkotását nagyban befolyásolta a trianoni békeszerződés letétbe helyezése Párizsban, annak nemzetközi hatályosulása. Ez az időpont 1921. július 26-a volt. A békekonferencia Legfőbb Tanácsa helyébe lépő Nagykövetek Tanácsa 1921 júliusában jegyzéket intézett a magyar kormányhoz. Ebben felhívta a magyar kormányt, hogy a létesítendő négy (magyarromán, magyar-csehszlovák, magyar-osztrák és magyar-jugoszláv) határmegállapító bizottságba név szerint jelölje ki megbízottait. A felhívásban azt is közölték, a jelöltek lehetőleg katonák legyenek, a kijelölést sürgősséggel kell teljesíteni, hogy a bizottságok első ülésüket Párizsban mielőbb megtarthassák. Közölték azt is, hogy a bizottságoknak munkájukat a Nagykövetek Tanácsa 1920. június 3-i “pótutasításai"-nak megfelelően kell végezniük. A magyar kormány határmegállapító biztosnak Tánczos Gábor altábornagyot, Domrádi Géza vezérkari ezredest, Vassel Károly vezérkari ezredest és Keresztes Sándor vezérkari ezredest jelölte. A jelöltek közül Vassel Károly* vezérkari ezredes lett a magyar-jugoszláv határmegállapító biztos. Vasselt határbiztosi munkájában mint I-IV besorolású segédbiztosok támogatták: Hadfy Zoltán százados, Vest Fedor követségi attasé, Zelovicsh László hadnagy, műegyetemi tanársegéd, Bobek Antal műszaki osztálytanácsos, Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a Határmegállapító Központ tudományos osztályvezetője. A határ Muravidéken tör* Vassel Károly (1878-1960). Elvégezte a császári és királyi (k.u.k.) hadapród iskolát, katonai, műszaki akadémiát. Több fontos beosztást töltött be. 1920. március 1-jén ezredessé lépett elő. 396 hónapot töltött műszaki katonai alakulatoknál. Tökéletesen beszélt franciául, németül és angolul. Nős, egy fiúgyermeke volt. A határmegállapító bizottságban végzett munkájának elismeréseként 1924. január 1-jén vezérőrnaggyá (tábornokká) nevezték ki. Ezt követően is magas katonai beosztásokat töltött be, a légügyi hivatal vezetője, majd a honvédség szemlélője volt. Mint altábornagy vonult nyugdíjba 1930. augusztus l-jén. Vassel Károly, a magyar határbiztos 118
