Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

A "kísérőlevél" hatásai

A “kísérőlevél” hatásai A “kísérőlevél” magyar értelmezésben pezsdülést hozott a megszállt területek visszaszerzéséért folytatott addigi küzdelembe. Újabb hitet és reményt ébresztett arra, hogy itt a lehetőség a békeszerződés rendelkezésének, különösen a határokra vonatkozó rendelkezések megváltoztatására. Ebben jelentős szerepet játszott a Védőligák Szövetsége. Pályázatot hirdetett a határok megváltoztatására buzdító ima és jelmondat írására. A felhívás lakossági fogadtatását jelzi, hogy a nagy szá­mú pályázatból 1920. június végére már eredményt is tudtak hirdetni. A díjnyertes ima, amelyet Pap-Vámbéri Elemérné nyújtott be, a következőképpen hangzik: “Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.” A díjnyertes jelmondatnak fogadta el a Rákosi Jenő író vezette bírálóbi­zottság a következőt: “Csonka-Magyarország - nem ország, egész-Magyarország - mennyország!” Ugyancsak a Védőligák Országos Szövetsége szervezte és valósította meg a Magyarország megcsonkítását és egységét ábrázoló allegorikus szobrok fel­avatását 1921. január 16-án Budapesten a Szabadság téren. Négy szobrot avat­tak fel, a négy világtájnak megfelelően “Észak”, “Kelet”, “Dél” és “Nyugat” elnevezéssel. Alkotóik a kor nevezetes szobrászművészei közül kerültek ki. Az előző felsorolási rendnek megfelelően az alkotók a következők voltak: Kisfaludy Strobl Zsigmond, Pásztor János, Szentgyörgyi István és Sidló Ferenc. Az országos propagandához képest még fokozottabb volt a tevékenység a területi elszakításban érintett minden megyében. így volt ez a Muraköz és Muravidék esetében érintett Zala és Vas megyékben. Zala megye törvény­­hatósági bizottsága önálló felhívással fordult a megye lakosságához. A felhí­vásban többek között ez állt: “... Vissza kell, tehát vissza fogjuk szerezni ősi határainkat... Adjatok ! - szabadságot a raboknak... A jó Isten már megelé­gelve szenvedéseinket, bő termést ígér... A feleslegből kérünk, az elszakítot­tak: a rabok, a véreink számára... Ha minden gazda holdanként csak 5 kg 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom