Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű iskolakörzetek története - Szolarics Nađ Klára: A kétnyelvű iskolakörzetek története
Göntérházán helyszűkével küszködtek, az iskolához 1958-ban hozzátoldottak egy melléképületet, de ez sem oldotta meg a problémát. A falvakon a tanítás az 1800-as évek végén iskolaépületekben folyt. Egyházi iskolákként működtek, legtöbbször egy tanteremben, 1-2 tanítóval, a tanulók száma 30-50 között mozgott. A göntérházi általános iskolai körzethez Hídvég, Bánuta, Göntérháza, Radamos és Kámaháza tartozott. De például Kámaházáról a helyi önkormányzatok megalakulásáig, a községek létrejöttéig (1996) a Dobronaki KÁI-ba is jártak innen tanulók. A helyi önkormányzatok megalakulásának idejéhez köthető továbbá az is, hogy ettől fogva Hosszúfalu a Göntérházi KÁI és az 1. Sz. Lendvai KÁI közös iskolakörzetéhez tartozik. Az iskolát innentől több roma tanuló látogatja. Hadd említsük meg, hogy 1880-ig Göntérháza a dobronaki iskolai körzethez tartozott, de amikor Radamosban megalapították az iskolát (1880), Göntérházát a radamosi körzethez csatolták, ahova 1893-ig tartozott. Göntérházán 1879-ig egy magánház egyik helyiségében egyházi iskola működött egészen 1920-ig, amikor az iskolát államosították. Az iskolaköteles kor 8 éves korig tartott, a tanítás magyar nyelven folyt egészen 1933-ig, amikor a hatóságok az 1931-es népszámlálás eredményeire hivatkozva ezt beszüntették. Az 1931-es népszámlálás szerint ugyanis az iskolakörzethez tartozó 390 lakos közül 226-an (65 százalék) szlovén nemzetiségűnek vallották magukat (a valóság persze teljesen más volt) abban a hitben, hogy szlovénként földhöz tudnak jutni, mint ahogy ezt a 1931-es választási propaganda ígérte. 68
