Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
A göntérházi iskola óvodásai Bogdán Katalin óvónővel a 79-es jubileumi ünnepségen. iskola 20. évfordulója alkalmával közzétett, már idézett szociolingvisztikai tanulmánya. A legfőbb problémát azonban nem a módszertani hiányok kiküszöbölésében, hanem a tankönyvek, később tantervi egységek kidolgozásában látták az oktatásügy kreálói. A tankönyvek szlovénról magyarra történő fordítását azonban a megfelelő fordítók hiánya miatt nem lehetett máról holnapra megoldani, főleg a felsős tagozatokban néha évekig eltartott, amíg egy tankönyv fordításban is megjelent. A fordításban megjelent tankönyvek színvonala rendkívül hullámzó, nem is annyira a grammatikai, sokkal inkább a jelentésbeli és stílusbeli elégtelenségek miatt. Ezek fordítását ugyanis nem a magyarországi, hanem sokkal inkább a vajdasági magyar normához, illetve szakterminológiához igazították. Az okok ismételten ideológiaiak voltak. Gyakran pedig egyenesen a szakszerűtlen hozzáállás szült vicclapba illő „fordítmányokat”. Példának okáért csak egyet említsünk, a folyó kilépett medréből „muravidékiesen” így hangzott, „a folyó kicsapott” (ti. ilyet a feleség, illetve az „asszony” szokott). Voltak persze kivételek is, így az írás és olvasási készségek elsajátítására hazai táj- és helységneveket is felvonultató, s ezáltal „aktualizáló” szövegek, gyönyörű színes rajzokkal, festményekkel illusztrálva (Pandur Lajcsi és mások munkái), melyek igazán impozáns „külsőt” kölcsönöztek pl. a magyar nyelv oktatásának. Ezek azonban eredeti alkotások voltak, s nem is kívántak nagyobb nyelvi, stílusbeli odafigyelést. Más volt a helyzet a felsőbb tagozatokban, ahol a tankönyvek 38
