Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
A fontiekből kitűnik, a kétnyelvű oktatás arányaiban még az alapszinten is hiba csúszott be. Hiszen ha az 50:50 arányt vesszük alapul, akkor is „sérül” a nyelvi egyenjogúság követelménye, hiszen a többségi nyelvi ráhatás mindig megbontja az egyensúlyt. A törvény alkotói sajnos több helyen is csupán „voluntarista” elképzeléseket fogalmaztak meg a kétnyelvű oktatás társadalmi hasznát/használatát illetőleg. Nevezetesen azt: mit kezdhet a „mindkét nyelv” egyenértékű tudásával egy magyar és egy szlovén anyanyelvű gyermek az ilyen iskolatípus elvégzése után?! A fő célkitűzés persze, s ez a szlovén gyermekek és szülők által is elfogadható érvnek bizonyult, hogy a 2 év óvodai, illetve 8 év általános iskolai képzés alatt mind a szlovén nyelvből, mind az általános képzés területén a szlovén középiskola folytatásához is kellő képzést kapnak. Ruda Gábor írja: „Előbb-utóbb nyilván sok tanulóban és szülőben, talán még pedagógusban is felmerült a kérdés: akkor meg mi értelme ’egyenértékűen’ tanulni (tanítani) a magyar nyelvet? Talán így gondolták ezt a törvény alkotói is? Hogy a magyar (főleg pedig a szlovén-magyar vegyes) szülők és gyermekek hamarosan belátják: törvény adta lehetőségeik ugyan vannak bőven, de jobb, ha anyanyelvűket ’természetes körülmények közt’ elfelejtik, és nem tanúsítanak értelmetlen ellenállást a ’természetes asszimilációval’ szemben” (Ruda, 2002). Ruda arra a kérdésre is megdöbbentő magyarázattal szolgál, mellyel a kétnyelvű iskolák „kényszerű bevezetését” magyarázzák. A kétnyelvű oktatás bevezetését olyan restriktiv intézkedések előzték meg, melyek a magyar tagozatok és az iskolák 1945 utáni teljes és módszeres elsorvasztását eredményezték. Az e korszakból ismert tanulmányok egyike sem hallgatja el, hogy a magyar tagozatokban jóval gyengébb szintű oktatás valósult meg, mint a szlovénekben, az iskolai felszereltség is jóval szegényesebb volt, mint a többségi tagozatokban. Talán ennek a számlájára is lehetne írni az összevonással együtt járó feszültségeket, amelyek végül az alkotmánybírósági perig vezettek. A modell és a módszertani hiányosságok A kétnyelvű középiskolában - a köztársasági és területi tanügyi szervek szerint - az általános iskolában „bevált” modell szerint folyt az oktatás. Modellt említettünk szándékosan, és nem kidolgozott rendszert, hiszen inkább csak a főbb gyakorlati útmutatókat (tantervek, utasítások stb.) tartalmazó 34
