Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
a kisiskolában láthatóan jó eredményekről számolhatunk be a 60-as években, addig a felső tagozaton már mutatkoznak a krízis jelei. A magyar nyelv és az anyanyelvi képzés szerepe itt már olyannyira másodrendű problémává vált, hogy a tantervi követelményben már csupán a szakszókincs elsajátítására terjedt ki. így az anyanyelvi képzés csupán a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében látszott megvalósíthatónak. Önmagában azonban - mint utóbb kiderült - ez is kevésnek bizonyult. Csak feltételezésekre hagyatkozhatunk annak a megítélésében, hogyan lett volna, ha az általános iskolával egy időben vagy közvetlenül utána bevezetik a kétnyelvű oktatást a középiskolában és a főiskolán is. Ez azonban nem történt meg, s ezzel ismét egyfajta bizalmatlanság vette kezdetét nemcsak a magyar, de a szlovén szülők körében is. A mulasztások, illetve a hetvenes évek „lazább” oktatáspolitikája nem tett jót a kétnyelvű iskola ügyének, az általános kétnyelvű oktatás további eredményességére is kihatottak, természetesen negatív értelemben. A hatalom tehát meghátrált, s olyan engedményeket tett, amelyek a kétnyelvű iskolamodell lassú, de következetes leépülését idézték elő. A hatalom azonban még ezzel sem elégedett meg, s tovább folytatódott - kissé átrendezve bár - az ügy kirakatjellegének az erősítése. Mint ahogy az egyik statisztikából kiderült, volt olyan év, hogy szinte minden hétre esett egy a politikai vagy pedagógiai küldöttségek látogatásából a lendvai általános iskolába. Lényegesebb, nem módszertani, inkább csak technikai előremozdulást a kétnyelvű oktatás történetében az 1981-es esztendő hozott a Muravidéken, amikor az ún. irányított oktatás égisze alatt Lendván pedagógiai, közgazdasági és fémipari szakosítású kétnyelvű középiskola indult, a Maribori Pedagógiai Akadémia helyébe lépő egyetemi szintű oktatás (Pedagógiai Kar) pedig megkezdődött a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. A középiskolában is az általános iskoláéhoz hasonló modell szerint folyt az oktatás. Ez annyit jelent, hogy a magyar nyelv és irodalom órákon kívül a terminológia elsajátítására korlátozódott a magyaroktatás, kiegészítve ezt az ún. „nemzetiségi programmal” a történelem, a földrajz és a művészeti nevelés keretében minimális belső óraszámmal. Főleg a vegyes házasságokból származó, a nyelvcsere határán ingázó, nagyfokú identitászavarral küszködő gyermekek számára azonban ez már nem jelentett megoldást. A későbbi fázisban a magyar nyelv presztízse már nemcsak a többségi nemzet gyermekeinél csökkent, hanem a kisebbségi érzés kialakulása következtében a magyar gyermekeknél is. A magyar nyelv presztízsének romlását pedig nagyfokú identitásvesztés-identitászavar kísérte. E komplex probléma 23
