Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

Tanulmányok, cikkek - Dr. Bokor József, nyugalmazott egyetemi tanár: Üzenet a kétnyelvű iskolákba

Dr. Bokor József, nyugalmazott egyetemi tanár Üzenet a kétnyelvű iskolákba Tisztelt pedagógus Kolléganők, Kollégák! Tudom, tudjuk, hogy a tanítóknak, tanárok­nak mélységesen fáj, ha kritika éri a kétnyelvű oktatást. Úgy érzik, mindig rajtuk csattan az ostor, rajtuk verik el a port. Joggal, jogtalanul. Sokszor kívülállók. Ismeretes, hogy a bírálat általában annál jobban fáj, mennél lelkiisme­retesebb embert érint. Aki nemtörődöm, az rendszerint rá se hederít a bíráló hangokra. De aki szívén viseli a kétnyelvű oktatás ügyét, aki sokszor erőn felül tesz érte, aki nemegyszer még álmában is a másnapi teendőkre és a közelgő vetélkedőkre gondol, az nehezebben viseli az örökös „számonkérést”. Erről győzött meg a napokban ismét az egyik igazgatónővel való futó beszélgetés és a „Nyelv, identitás, irodalom” c. konferencia zárszava, illetve néhány hozzá­szólása Lendván, 2009. november 13-án az Elizabeta Szállóban. Pedig hát tagadhatatlan, hogy a kétnyelvűség sorsa, s benne a magyar nyelv jövője elsősorban tényleg az iskolán múlik. De ne felejtsük el, hogy nem minden bajnak az iskola a forrása! Egyéb körülmények, objektív és szubjektív tényezők is belejátszanak, sőt már bele is játszottak abba, miért nincs minden megnyugtatóan rendben vele. Az eleve kis lélekszám és a csökkenő arányok. A szórványosodás. A közelebbi-távolabbi múlt: a kétezres, az ötvenes, a harmincas évek! Nyelvünk és magyarságunk presztízsveszte­sége. A megbicsaklott nemzeti identitás és a vele járó túlzó lojalitáshajlam. A többség nagyobb vonzereje. A kétnyelvű oktatás választott modelljének a gyengesége. E tények sajnos közvetve mind a lelkiismeretes pedagóguste­vékenység sikere ellenében hatnak. Nem véletlen, hogy máig milyen vegyes a fogadtatása. Különösen külföl­dön. A muravidéki kétnyelvű oktatás az ellentmondások iskolája. Járt vele si­ker is, kudarc is. Motiválta kényszer és szükség egyaránt. Volt kirakatmunka, de mindig akadt takargatnivalója is. Hol nem illett beszélni róla, hol lehetett 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom