Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
Tanulmányok, cikkek - Dr. Bokor József, nyugalmazott egyetemi tanár: Üzenet a kétnyelvű iskolákba
Dr. Bokor József, nyugalmazott egyetemi tanár Üzenet a kétnyelvű iskolákba Tisztelt pedagógus Kolléganők, Kollégák! Tudom, tudjuk, hogy a tanítóknak, tanároknak mélységesen fáj, ha kritika éri a kétnyelvű oktatást. Úgy érzik, mindig rajtuk csattan az ostor, rajtuk verik el a port. Joggal, jogtalanul. Sokszor kívülállók. Ismeretes, hogy a bírálat általában annál jobban fáj, mennél lelkiismeretesebb embert érint. Aki nemtörődöm, az rendszerint rá se hederít a bíráló hangokra. De aki szívén viseli a kétnyelvű oktatás ügyét, aki sokszor erőn felül tesz érte, aki nemegyszer még álmában is a másnapi teendőkre és a közelgő vetélkedőkre gondol, az nehezebben viseli az örökös „számonkérést”. Erről győzött meg a napokban ismét az egyik igazgatónővel való futó beszélgetés és a „Nyelv, identitás, irodalom” c. konferencia zárszava, illetve néhány hozzászólása Lendván, 2009. november 13-án az Elizabeta Szállóban. Pedig hát tagadhatatlan, hogy a kétnyelvűség sorsa, s benne a magyar nyelv jövője elsősorban tényleg az iskolán múlik. De ne felejtsük el, hogy nem minden bajnak az iskola a forrása! Egyéb körülmények, objektív és szubjektív tényezők is belejátszanak, sőt már bele is játszottak abba, miért nincs minden megnyugtatóan rendben vele. Az eleve kis lélekszám és a csökkenő arányok. A szórványosodás. A közelebbi-távolabbi múlt: a kétezres, az ötvenes, a harmincas évek! Nyelvünk és magyarságunk presztízsvesztesége. A megbicsaklott nemzeti identitás és a vele járó túlzó lojalitáshajlam. A többség nagyobb vonzereje. A kétnyelvű oktatás választott modelljének a gyengesége. E tények sajnos közvetve mind a lelkiismeretes pedagógustevékenység sikere ellenében hatnak. Nem véletlen, hogy máig milyen vegyes a fogadtatása. Különösen külföldön. A muravidéki kétnyelvű oktatás az ellentmondások iskolája. Járt vele siker is, kudarc is. Motiválta kényszer és szükség egyaránt. Volt kirakatmunka, de mindig akadt takargatnivalója is. Hol nem illett beszélni róla, hol lehetett 189
