Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
Bence Lajos A kétnyelvű oktatás története Néhány gondolat elöljáróban A magyar nyelvoktatást, a nyelv használatát, az anyanyelvhasználatot a Muravidéken a fél évszázados pedagógiai-közigazgatási gyakorlat, a kétnyelvű oktatás és a kétnyelvűség határozza meg. Ennek az oktatási formának ma már vannak az ötvenes és hatvanas évek frazeológiájához igazodva pozitív „vívmányai”, de még mindig nagy azoknak a száma, akik az asszimiláció és a nyelvi (anyanyelvi) sorvadás egyik melegágyának tekintik. Ezt támasztja alá az a puszta népszámlálási adat is, mely a szlovéniai magyarság lélekszámát a 2002-es adatok alapján 2012-re a kritikus tömeglétszámban (jelen esetben 5 ezer felé) jelöli ki. De nézzük, mi is indokolta ennek az oktatási modellnek a bevezetését az ötvenes évek végén, s miért nem alakult ki alternatívája, s miért tekinthető a 21. században is úgy, mint az egyetlen lehetséges oktatási forma? Ofelija Garda kétnyelvű modelleket felvázoló, a 90-es évek közepén megjelent tanulmányában a szlovéniai kétnyelvű oktatás helyét is kijelöli, mégpedig az úgynevezett „gyenge kétnyelvű oktatás” típusában. Magát a kétnyelvű oktatást pedig ekképpen minősíti: „Az ilyen iskolákban (kétnyelvű iskolák) nem fordítanak elegendő időt és energiát a kisebbségi nyelv fejlesztésére, ezért az eredmény korlátozott kétnyelvűség”. S éppen ez történt (történik) a kétnyelvű oktatásban, ahol az átirányítási (tranzitív) program jóvoltából a „nyelvi célt” végül az egynyelvűségben lehet meghatározni. A másik és központi problémát, amely az oktatási modellre ráterpeszkedő politikumot teszi nyilvánvalóvá, a nyelvi el nem különítésben jelöli meg Garda. Ez szükségképpen a kisebbség nyelvére presztízsromboló hatással van, s a kisebbségi-domináns nyelvcserét eredményezi. Felmerül a kérdés, kit terhel a felelősség, hogy 50 évvel a kétnyelvűség és a kétnyelvű oktatás bevezetését követően egy fajta zsákutcáról, illetve csődről lehet beszélni? Elöljáróban álljon itt két vélemény. Dr. Varga József tanár, aki a kétnyelvű oktatást hosszú évig szaktanácsosként „kísérte”, az oktatási rendszer sikerének meg nem valósulását elsősorban személyi okokkal magyarázza, ezért már a 80-as években gyökeres reformot 13
