Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
2. fejezet. Népköltészet
68 Dr. Varga József letkezett, ugyancsak a kalandozások korából. Botond törzsfő a magyarok kalandozásának egyik hőse. A monda szerint buzogánnyal Bizánc (Konstantinápoly) érckapuján óriási lyukat ütött, amelyen egy gyerek könnyen átbújhatott; de a hetvenkedő görög vitézt is legyőzte párbajban. Mivel a görögök királya erre sem fizetett hadisarcot, adót, a pogány magyar hadak végigrabolták egész Görögországot, s hatalmas zsákmánnyal tértek haza. (Ezt a mondánkat is a Képes Krónika őrizte meg.) I. (Nagy) Lajos királyunk uralkodása (1384-től) korában keletkezett az egyik legnevezetesebb mondánk, a Toldi-monda, amelyet Ilosvai Selymes Péter költeménye, amelyet „Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről való História” őrzött meg (1574). Egyébként ez a mű forrása Arany János Toldi-trilógiájának is a híres nagy erejű Toldi Miklós tetteinek és kalandjainak cselekedeteiről. Régi mondáinkat főleg a krónikák (történelmi írások) és a néphagyomány őrizte meg. Nagy költőink, íróink, például: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Móra Ferenc stb. is felhasználták írásaikban a mondák történeteit.
