Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
1. fejezet. Dialektológia
46 Dr. Varga József A magyar nyelvjárások 3. A kilenc magyar nyelvjárástípus közül csak ötöt szándékozom bemutatni, persze csak dióhéjban ismertetni. Eddig két nyelvjárástípusról szóltam; a nyugatiról és a dunántúliról. Egyébként ezek állnak legközelebb a göcseji, hetési és őrségi tájnyelvhez is. Számtalan magánhangzó-azonosulás érvényesül mindegyikben. Ma a tiszai nyelvjárástípusról szeretnék szólni röviden. E nyelvjárás területisége: nagyjából a Tiszántúl középső része, a Tisza és a Körösök (folyók), valamint a Berettyó (folyó) vidéke; továbbá Szolnok megye a Jászság (régi népcsoport) kivételével, Békés megye néhány délnyugati pontja nélkül és Hajdú-Bihar megye déli része. Ennek a nyelvjárástípusnak is nyolc rövid és hét hosszú magánhangzója érvényesül a mindennapok nyelvhasználatában. Ez a nyelvjárástípus általában e-ző, de gyakori a hosszú í_is, amikor az é hang helyett a hosszú í él. Mondhatjuk tehát, hogy jellegzetesen í-ző nyelvjárástípusról van szó, például: níz (= néz), píz (= pénz), míz (= méz), nígy (= négy), kik (= kék), szíp (= szép), kÍL(= kér), vír (= vér), ebíd (= ebéd), verís (= verés) és így tovább. Érdekessége még az a nyelvi jelenség is, hogy a rövid u és üjielyett hoszszút ejtenek, például: útad. kútad. nyálad, fűvet, tűzet. Érvényesül benne a j-zés is, amikor az Íjhelyett ejtik a j hangot, például: náiinka (= pálinka), saiáta (= saláta). Az alábbiakban bemutatok tíz érdekesen ejtett szót: kilső (- külső), pinkezsgvi (= pünkösdi), síré (= sűrű), pispek (= püspök), tvükör (= tükör), gyinnve (= dinnye), étt (= evett), szeretvi (= szereti), rtt_(= ivott), innvá í= inni). Nyelvjárási szöveg Kaba községből (Hajdú-Bihar megye). Adatközlő: özvegy Hevesi Mártonná, 79 éves juhász felesége. Gyűjtötte dr. Szabó Géza 1955- ben: A juh nyírása: A birkát birkanyíró-uollóuval mégnyírják. A juhász a lába közzéé fogja (a birkát), oszt a fejin kezdi el (a nyírást). Tiszta hejre, a főüdre nyírják a gyapjúját. Mikor mégnyírják, a koloncokat külön tészik, ez a hasláb, mer a hasárúi még a lábárúi van. A gyapjút belenyomják a gyapjúszágba. A haslábot külön zságba tészik. Nem tészik a tiszta gyapjúho. Mikor a birkát mégnyírták, mégbíjogozzák, oszt eleresztik.
