Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
8. fejezet. Régi levelezéseink, magyar kutyafajták
Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 161 Magyar kutyafajták 2. Ma is az ősi magyar kutyafajtákról szeretnék beszélni. A vadászkutyák őse, a farkas már a jégkorszak kezdetén falkákba tömörült, értelmes vadász volt. Amíg az ember életmódjához hozzátartozott a vadászat, kutyái is mint vadásztársak töltötték be szerepüket. Amikor az ember áttért a földművelésre, a kutyák szerepe is megváltozott, bővült amellett, hogy megmaradt régi funkciójuk, a vadászat is. Ősi vadászkutyáink nagy része ma is élő fajta, de már nem használják valamennyit vadászatra. A szelindekek, vagyis a hajtókutyák és a kopók mellett a vizslák és az agarak voltak a solymászáskor legszívesebben alkalmazott kutyák. Okosak, engedelmesek, kitűnő szimattal rendelkeznek. Ezek terelték a háló felé a felrebbentett fürjet, foglyot, fácánt, és ugrasztották ki a vackából a nyulat. A magyar agár, mint a többi, az ember mellé szegődött kutya, eleinte segítette az embert a vad elejtésében, és ennek fejében megkapta azt, amit az ember meghagyott. Az agarat a népvándorlás folyamán Ázsiából Európába özönlő lovas népek alkalmazták futó vadak elejtésére. Talán az egyiptomi vagy a babiloni kultúra idejéből származnak. A honfoglaló magyarok minden bizonnyal hoztak magukkal Európában addig még nem ismert agarakat. E kutya nemcsak kitűnő futó, hanem bátor, szívós fajta is. Nyúl-, őz-, szarvas-, sőt farkasvadászatnál is eredményesen használták. A magyar vizsla ősmagyar kutyafajta. A bozótos, sűrű, áttekinthetetlen terepen vadászó ember segítőtársa lehetett a jó orrú vizslák őse. A magyar vizsla zsemlesárga színű, könnyen és gyorsan idomítható, a durva bánásmódot nehezen tűrő, igen intelligens, kiváló memóriájú és jó kombinációs készségű kutyafajta. Őse az Ázsiából a magyarokkal érkezett vadászkutyafajta volt. A magyar vizslát már a XI. században ismerték. A régi magyar szólás úgy tartja, hogy ha az összes többi vadászkutya kipusztulna is, a vizsla valamennyit képes lenne helyettesíteni. Van a magyar vizslának egy drótszőrű változata is, mely középnagy, erős testalkatú, sárga drótszőrü vadászkutya. Intelligens, ragaszkodó és kiegyensúlyozott állat. A mai erdélyi kopók ősei a magyarok által behozottak és az itt találtak kereszteződései. Főleg Erdélyben terjedtek el. A lóról való vadászat őseinknél is a kedvelt vadászati módok közé tartozott.
