Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)

8. fejezet. Régi levelezéseink, magyar kutyafajták

Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 159 Magyar kutyafajták 1. Ma az emberiség legelső háziállatáról, a kutyáról szeretnék beszélni, illető­leg a jelenlegi nyolc nyilvántartásba vett, önálló fajként elismert magyar kutya­fajta közül hatról. Egyébként a kutya legkorábbi leletét a Kr. előtti XII. évezredben az iraki Dzsarmo mellett találták. A kutya volt az első háziasított állat, valószínű, hogy a farkasból háziasítot­­ták; de biztos, hogy kialakulásában más állatok, például a sakál, a coyote (kojot) is szerepet kaptak. A háziasítás kezdetén az ember valószínűleg ébersége, őrző­védő képessége miatt került kapcsolatba a kutyával. Aztán az idők folyamán egyre közelebb került egymáshoz ember és kutya, így a magyarok, őseink életéhez is hozzátartozott az őrző-védő, terelő és vadá­szó kutya. A magyarság már kutyákkal együtt érkezett a Kárpát-medencébe. A honfoglaló magyarság jellegzetes kutyáit általában három csoportba osztják a tudósok: rövid koponyájúakra, közepesen rövid koponyájúakra és a középnagy koponyájú kutyákra, ahol az agykoponya közepesen széles és a hom­lok keskeny. A magyar őrzőkutyák közül legfontosabb a komondor Úgy is nevezik, hogy a kutyák királya. Régi neve még: gubancos juhászkutya, selyemszőrű farkaseb, pusztai komondor vagy lompos szőrű komondor. A hunok kutyájaként szokták emlegetni, neve ősi török eredetű. A nomád népek gulyáinak és méneseinek őrzésében az oroszlánrész a ko­mondornak jutott, mert megjelenése félelmet keltő, bátorsága példaszerű és küz­dőképessége rendíthetetlen. Bundája jó hőszigetelő. Bírja a forró nyári meleget és a dermesztő hideget. A pásztorok általában csak a fehér szőrűt alkalmazzák, így éjjel is meg tudják kü­lönböztetni a farkastól. Minden mozgó idegenre szemből támad, egy pillanat alatt ugrik és harapása halálos. A komondor évezredek óta segítőtársa a pásztoroknak. A másik őrzőkutya a kuvasz, amely szintén nagy testű, erős kutya. A ku­vasz szó talán sumér eredetű. Jelentése: a lovak kutyája, a ménesek őrzőkutyája. Őrzi a ménest, de nem tereli. Ehhez rendkívüli állóképesség és éberség kellett. A kuvasz honfoglalóink kutyája volt. Bizonyítják ezt a keszthely-fenékpusztai ásatások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom