Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
8. fejezet. Régi levelezéseink, magyar kutyafajták
Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 157 Régi levelezéseink 2. Előző előadásomban egy régi levélformáról, főleg annak szerkezeti és tartalmi vonatkozásairól szóltam néhány dolgot. Ma ennek a levélnek a nyelvi sajátosságairól szeretnék beszélni, vagyis azokról a szó- vagy szószerkezet-használatokról és tájnyelvi értékekről, amelyek még napjainkban is érvényesülnek a muravidéki, hetési beszéd mindennapi gyakorlatában. Például ebben a levélbeli mondatban: „Én háló istennekegisséges vajok. ” Több hetési, illetve muravidéki nyelvjárási sajátosság is jelen van, amelyek főleg a beszédben érvényesülnek. Ilyenek: az é hosszú magánhangzót a legtöbb esetben ié-nek ejtik a muravidéki magyarok, vagyis az egyjegyű ^magánhangzó helyett mindig az ié kettőshangzót, az úgynevezett diftongust, például az én, mér (ige), szép, kés és kék szavak helyett mindig az ién, miér, sziép, kiés, kiék forma érvényesül. A levélíró a hála szót hálo-nak írta. Ez a fajta alkalmazás így is valósul meg a mindennapi aink nyelvhasználatában, még a fiatalok körében is, hiszen a lába, nála, kihasználta, iskolába, unokámnak szavakat lábo, nálo, kihasznáto, iskolábo, unokámnok alakzatokban használjuk. És ez a legtöbb esetben így érvényesül még az úgynevezett értelmiségiek beszédében is. Mondhatjuk, hogy ez ősi hetési nyelvi sajátosság. A magokke és még sok hasonló szóalak a köznyelvi használatban a magukkal formában érvényesül/érvényesülne helyesen. Ez a jelenség gyakori a hetési, illetőleg a muravidéki nyelvjárásban, amikor a -val, -vei toldalékot megrövidült -va, -ve formában kapcsolják a szavakhoz. így jutnak kifejezésre a magokke, Pityuve, ewe, pénze, konyháve nyelvjárási alakok a magukkal, Pityuval, evvel/ezzel, pénzzel, konyhával alakok helyett. Sokszor előfordul, hogy az e magánhangzó helyett i-t ejtenek, például az egészséges, egész, beszélget, temetés, legény szavak helyett az egisségös, egissz, besziget, temetis, légin alakok érvényesülnek. Érdekes a vajok/vaok (vagyok) szó használata. Ez a forma már alig-alig él a hetési, muravidéki tájnyelvben, de ritkán még előfordul. Három mondat a levélből, amelyben tájnyelvi szavak szerepelnek: „Ha gyüöttök, hozzatokómát!”; „A szomszid tehennye lelegeté a kruplirózsámot. „Ácskuba hoszta haza a hadinyakását. ” Göntérháza, 2006. február 24.
