Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
4. fejezet. Hetési (muravidéki) magyar közmondások, szólások, szóláshasonlatok. Állandó szókapcsolatok
Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 103 Egyéb nyelvi kifejező formációk Múlt alkalommal a szóláshasonlat-félékről szóltam néhány gondolatot és mutattam be közülük pontosan harmincötöt. Ma a szólásmondásokról, közmondásfélékről és a falucsúfolókról kívánok szólni többek között. Ezek zöme is hetési, muravidéki eredetű. Az adatközlőim ismertetése alapján jegyeztem le. Ezeket is ábécé-sorrendben közlöm. Közmondásfélék, szólásmondások: A csenteiek agyonvákták a tökinát, ászt hittik, hogy toráskigyu.; A pap zsáktyo sohase tellik meg.; A tavali szarka mindig tarka.; Az Isten nem ver botte, hanem sorse.; Bolond likbu, bolond szié fuj.; Dödölle, hömbölög a bögyömbe.; Elek, miko léssz meleg?; Fövitté az isten a duógát.; Gyere velem, ién se menők sehová.; Ha fokötted a harangot, harangozz is veié.; Isten éltesse a tótot, hogy a magyar ne hordozza a drótot.; Né nevess, mer efut a bableves!; Okos gyértyánosit még züőd lovat ném láttom.; Paku Piku, mullik a vásár.; Rossz bor nincsen, de juó viz sém.; Sénkinek sé potyog süt galamb a szájábo.; Tanú tinu, ökör léssz belülied.; Te mondod a kispestinek, hogy mi a nagykapu?; Több kutyánok is Bodri a névé.; Vasárnap, befogatlak (beíratlak) urasági szamámok. Néhány falucsúfoló mondás: Bocskoros Bánuta.; Csikászu Hidviég (Gáborgyházo).; Csiku nyakú Hosszifalu.; Fuórba járu Lakos.; Hosszi szoknya Hodiza.; Huzu-vonyu Lénva.; Ködbe járu Kuót.; Nád nevelű Gyertyános.; Pozsár fogú Kuót.; Sár fogú Kapca.; Szűk gatya Palina.; Törzsök pörkülü Bödaházo. Öt falusi csúfhév, vagyis ragadványnév: Dobronaki purger.; Kebölei gyaku.; Lakosi nuóta.; Pincei puóka.; Radamosi ruóka. Összegyűjtöttem sok nyomdafestéket nem tűrő hetési mondást is. Közülük három enyhébbet mutatok be példának: Anygyalom, hasonlít rád a majom.; Gója, anyád bugyogója.; Gomb, tik seggit nyomd! Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a hetési, muravidéki nyelvjárás eléggé gazdag szókincsű, főleg az idősebb emberek nyelvhasználatát illetően. Sajnos, egyre veszíti igazi sajátosságait, a hagyományos, tiszta hetési, muravidéki táji jellegét. Ezt egyrészt az idegen szavak, leginkább a közéletünkben használatos szlovén hivatalos szakszavak okozzák, másrészt a fiatalok viszonyulása a saját anyanyelvükhöz. Göntérháza, 2008. november 26.
