Kerecsényi Edit: Távol a hazától… Lendva-vidéki magyar kivándorlók és vendégmunkások (Lendva, 1994)
A Lendva-vidéki kivándorlások főbb okai. A vizsgálódás célja és nehézségei
A Lendva-vidéki kivándorlások főbb okai. A vizsgálódás célja és nehézségei A szlovéniai Lendva-vidék Trianon előtt Zala vármegye alsólendvai járásához tartozott. Ennek ma már többé-kevésbé vegyes nemzetiségű településein, a tágabb értelemben vett történeti Hetésben végzett néprajzi gyűjtéseim során meg-megújuló, erőteljes migrációról szereztem tudomást, mely az I. világháborúig az Egyesült Államok, a két háború között Kanada de főleg Dél-Amerika, 1945 után pedig már Ausztrália és a világ egyéb részei felé is irányult. E nagyméretű földrajzi és társadalmi mobilitás természetesen jelentős hatást gyakorolt az itthon maradtak életére is, hiszen nagyobb élettérhez jutottak, sőt a messzi távolban sikeresen beilleszkedők nemegyszer újabb és újabb családtagokat hívtak maguk után. Érdeklődésemet kezdetben az Észak-Amerika felé irányuló kivándorlás látványos tárgyi emlékei, például a kapcai kivándorlók fogadalmi keresztje, az utazóládák, a fényképek, levelek stb. keltették fel. Ezekből arra következtettem, hogy az itteni kivándorlók száma országos viszonylatban is számottevő volt. Meglepve tapasztaltam azonban, hogy a téma egyébként gazdag szakirodalma a Zala vármegyéből a tengerentúlra irányuló, 1920 előtti kivándorlást csekély mértékűnek, az 1903-1912 közötti évek természetes szaporulatához viszonyítva csak 11%-osnak találta, míg a szomszédos Veszprém megyében ez 87,4, Szepes megyében pedig 159,2%-os volt.2 Ebből arra következtettem, hogy a zalai kivándorlók egy része „lopva” lépte át a határt. Megkíséreltem hát a Zala Megyei Levéltár alispáni iratai között felkutami a Lendva-vidéki kivándorlások dokumentumait. Ám a hatalmas tömegű (40 folyóméter) iratanyaghoz semmiféle segédlet nem áll rendelkezésre, ezért próbálkozásom eredménytelen maradt. Be kellett érnem a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában őrzött, sajnos szintén a teljes vármegyére vonatkozó, évenként összesített statisztikákkal. Szerencsémre közülük egy - az 1899-1913 közötti évek kimutatása - nemcsak a ki-, hanem a visszavándorlók adatait is tartalmazza. Ebből többek között kiderül, hogy Zalában a kivándorlási hullám 1907-ben tetőzött 1634 fővel, s a legtöbben, 395-en, 1908-ban tértek 3vissza. Egy másik kimutatás 1899-1904 között 600, 1905-1907 között 3582, 1908-1913 között 3297 Amerikába vándorlót tüntet föl Zala megyéből. A jelentéseket elemző szerző megjegyzi, hogy ezen kivándorlást még nem tartja fenyegetőnek, mivel az csupán a határ menti alsólendvai és a sümegi járásra jellemző. Megemlíti ugyanekkor, hogy Muraközt a migrációs hullám szinte érinteüenül 4 hagyta. * y népességvándorlás, népességmozgás egyik társadalmi osztályból a másikba való átkerülés 7
