Kerecsényi Edit: Távol a hazától… Lendva-vidéki magyar kivándorlók és vendégmunkások (Lendva, 1994)
A kivándorlók második hulláma és a vendégmunkások
lefényképeztették őket. E fotókkal aztán büszkélkedhettek már a szülők odakinn. (29-31. kép.) Göntérházán ma is szólásmondásként járja, hogy „Megszokja majd, mint a kis Ádám Amerikát...” A mondás eredetét kutatva megtudtam, hogy a nagy kivándorlási láz idején, 1925-ben az akkor talán 16 éves Danes Ádám rokona, Danes Vendel hívására csatlakozott az egyik Brazíliába induló transzporthoz. Nagy hirtelen kéregetett össze a rokonoktól az útra egy kis pénzt. Mikor aztán apjától megkérdezték, hogy is engedhette el serdülő fiát, az azt felelte: „Majd megszokja...” mármint az amerikai életet. Meg is szokta! A kölcsönkért pénzeket hamarosan becsülettel visszafizette, és biztos egzisztenciát teremtett magának. Megnősült, s egy 1991-ben írott levelében (66 év múltán) azt olvashatjuk, hogy egyik fia jól kereső fogorvos, a másik orvos. Aggódva kérdezi, nincs-e odahaza komolyabb baj a politikában, beszámolhatnak-e az itthoniak őszintén a valóságos helyzetről (32. kép., 5. sz. melléklet). A kivándorlókat néha kínzó honvágy gyötörte. Ezt többen úgy igyekeztek mérsékelni - főleg azok, akik végleges letelepedésre szánták el magukat -, hogy kivitették leánytestvérüket vagy egy unokahúgukat, akit aztán általában valamelyik sorstárs vett feleségül. A Buenos Airesbe kivándorolt három göntérházi Danes fivér közül például az egyik 1935 táján hazajött látogatóba. Rozika nevű húga akkor elárasztotta panaszaival, mert nagyapja nem engedte, hogy ahhoz menjen feleségül, akit szeretett. Ezért bátyja hívta, menjen vele Dél-Amerikába felejteni. A 19 éves leány 1938-ban fivérei után hajózott, és soha többé nem tért vissza. Előfordult, hogy a jobban kereső szakmunkások az egész családot maguk után vitették az elhagyott hazát jelképező kisebb berendezési tárgyakkal, textíliákkal és más apróságokkal együtt, hogy az új otthont ezek által is melegebbé, meghittebbé varázsolhassák. Az ünnepeket hazai ízekkel tették még ünnepibbé, és hazai ételekkel várták a gyakran betoppanó barátokat is. Látogatóba hazatérve néhányan a falujukból nősültek. Göncz Ferkó például jól kereső pincér volt Argentínában. (33. kép.) Többször járt itthon, de mindig csak legényként. 1957-ben - noha vége felé járt már a szabadsága - barátai megemlítették, hogy egy kedves leányismerőse, Péntek Bözsi nagyon kívánkozik Amerikába, csak egyedül nem mer elindulni. Erre megkérte a kezét, ám az esküvő lebonyolítására már nem maradt elég idő. így távesküvőt tartottak igazi lakodalommal és sok vendéggel. A vőlegényt a bátyja helyettesítette, ő vezette be a menyasszonyt a lakodalmas házba is. Petesházán még ma is sokan emlegetik e szenzációszámba menő eseményt. 31
