Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
4. A három nyelv (szlovén, magyar, horvát) munkahelyi (iskolai) használata
A két nyelv (szlovén, magyar) elsősorban és másodsorban való érvényesülése a különféle szituációk szerint: Csente Felsőakos Göntérháza Hosszúfalu Ossz. 1.2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. a)2 10 3 4 0 0 0 1 33 1 70 0 7 32 b)3 0 0 3 40 0 2 1 33 1 70 0 7 34 c)3 0 0 3 4 0 0 2 1 33 1 70 0 7 34 d)3 0 03 4 0 0 2 1 33 1 70 0 7 34 11 10 12 160 0 6 412 12 4 28 0 028 12 12 16 6 16 16 28 28 24 22 32 56 134 A két nyelv érvényesülése elsősorban és másodsorban településenként: Elsősorban Másod- és harmadsorbanÖsszesített adatok Helységnév SZM H ö SZM H ö Csente 11 10 12 012 0 12 24 Felsőlakos 160 0 16 0 6 0 6 22 Göntérháza 412 0 16 12 4 0 16 32 Hosszúfalu 28 00 28 028 028 56 5913 0 72 1250 062 134 A magyar nemzetiségű gyermekeknek az iskolában történő nyelvi megnyilatkozása összesen 134. Ebből a szlovén 71 (52,98%), a magyar pedig 63 (47,01%) ízben érvényesül. Elsősorban szlovénul 59 (44,02%), magyarul pedig 13 (9,70%) személy beszél. Másodsorban szlovénul 12 (8,95%), magyarul viszont 50 (37,31%) gyermek használja a két nyelvet a nevelő-oktató intézmények négyféle tevékenységterületén. Az elsősorban való megnyilatkozás száma 72 (53,73%), a másodsorban tetté pedig 62 (46,27%). 52
