Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
3. Szlovén, magyar, horvát, "jugoszláv" és egyéb apák, anyák és gyermekeik otthoni (szlovén, magyar, horvát) nyelvhasználata
3.11. A szlovén apák és a magyar anyák házasságában született gyermekek otthoni nyelvhasználata: SZ% M % SZM % MSZ % HSZM % MSH % Ö a)0 0 16 70 5 22 1 4 1 4 0 0 23 b)l 4 8 34 13 54 2 8 0 0 0 0 24 c)1 4 10 48 10 48 0 0 0 0 0 0 21 d)1 4 5 21 13 54 4 17 0 0 1 4 24 e)0 0 5 21 15 62 4 17 0 0 0 0 24 3 244 38 56 49 11 10 1 0,5 10,5 116 A szlovén apák és a magyar anyák házasságában született gyermekek otthon nagysziileikkel egyáltalán nem beszélnek szlovénul. Ennek talán az az oka, hogy magyar környezetben élnek ezek a gyerekek, s anyjuk főleg magyarul beszél velük. Magyarul tizenhatan beszélnek a nagyszülőkkel. (Érdekesnek tűnik ez, ha összehasonlítjuk az előző adattal.) Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul öten kommunikálnak, első nyelvként a szlovént, másodikként pedig a magyart alkalmazva. Ugyancsak kétnyelvűén, de elsősorban magyarul, csak másodsorban szlovénul egy személy beszél. Három nyelvű kommunikáció is érvényesül, méghozzá egy gyermeknél horvátul, magyaml és szlovénul. Itt a nyelvhasználat a feltüntetett rövidítések (MSZH) sorrendjében történik. A szlovén apák és a magyar anyák házasságában született gyermekek közül szüleikkel az otthoni nyelvi megnyilatkozásaikban szlovénul egy, magyarul pedig nyolc beszél. Kétnyelvűén, szlovénul és magyaml tizenhármán szólalnak meg úgy, hogy elsősorban a szlovén, másodsorban a magyar érvényesül. A magyar és a szlovén két személynél jut kifejezésre, előnyben a magyar a szlovénnel szemben. A szlovén apák és a magyar anyák házasságában született gyerekek közül testvéreikkel a családban szlovénul egy, magyarul pedig tíz beszél. Kétnyelvűén, szlovénul és magyaml ugyancsak tízen kommunikálnak úgy, hogy főleg a szlovén nyelv érvényesül. A szlovén apák és a magyar anyák házasságában született gyermekek közül 32
