Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
3. Szlovén, magyar, horvát, "jugoszláv" és egyéb apák, anyák és gyermekeik otthoni (szlovén, magyar, horvát) nyelvhasználata
nincs rendben a nemzetiség megjelölésével.) Kétnyelvűén a nyelvi kommunikáció három ízben (75%) jut kifejezésre, a feleséggel (élcttárssal) egyszer, a gyermekekkel egyszer és másokkal is egyszer. Mindhárom esetben a szlovén nyelv szerepel elsőként a magyarral szemben. 3.5. Összesített táblázat: SZ M SZMMSZ H HSZ SMNMSH SZH Ö a)20 20 3 2 1 1 1 0 1 49 b)23 4 11 9 0 0 0 1 0 48 c)12 8 17 9 0 1 0 0 0 47 d)10 4 21 11 0 1 0 0 1 48 65 36 52 31 1 3 1 1 2 192 A vegyes házasságokban élő férjek (élettársak) közül szüleikkel szlovénul húsz, magyarul ugyancsak húsz, horvátul pedig egy kommunikál. Kétnyelvűén, szlovén-magyar nyelven hármójuk beszél úgy, hogy a két nyelv közül a szlovén szerepel elsősorban, a magyar viszont másodsorban. Ugyancsak kétnyelvűén, magyarul és szlovénul kettejük, de itt az első nyelv a magyar, a második a szlovén. Szintén kétnyelvűén, horvátul és szlovénul egy esetben jut kifejezésre a két nyelv alkalmazása, első nyelvként a horvát a szlovénnel szemben. Egyszer érvényesül még a szlovén-horvát nyelvhasználat is, ahol első nyelvként a szlovén, másodikként a horvát szerepel. A szlovén-magyar-német (három nyelv) alkalmazása egy ízben jut kifejezésre a szülők otthoni beszédében a jelzett sorrendben (SZMN). A vegyes házasságokban élő férjek (élettársak) közül feleségükkel (élettársukkal) szlovénul huszonhárom, magyarul négy, horvátul egy sem kommunikál. Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul tizenegy illető beszél úgy, hogy elsősorban a szlovén, másodsorban a magyar érvényesül. Ugyancsak kétnyelvűén, magyarul és szlovénul kilencszer jut kifejezésre a két nyelv a családi körön belül, első nyelvként most már a magyar, másodikként pedig 25
