Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
2. Az anyanyelv (szlovén, magyar, horvát) használata és a névdivat
házasságokban született gyermek a hivatalos okmányokban. Ebből erednek a hivatalos, anyakönyvi és a szülők szerinti anyanyelv-meghatározás eltérései, érthetetlenségei. A vegyes házasságokban született gyermekek anyanyelvi megoszlásának hiteles lejegyzése a gyermekek és a szülők közlései alapján: Vegyes házasságok Anyanyelv SZ M Ö szlovén apa, magyar anya 3 33 36 magyar apa, szlovén anya 30 2 32 magyar apa, horvát anya 1 2 3 horvát apa, magyar anya 5 3 8 egyéb (m.) apa, szlovén anya 2 0 2 magyar apa, (YU) szlov. anya 1 2 2 42 42 84 Érdemes megfigyelni, hogy az anyanyelv meghatározása, illetőleg hivatalos bejegyzése, anyakönyvezése hogyan érvényesül a magyar, szlovén, horvát stb. nemzetiségű vegyes házasságokon belül. Mindennapjaink anyanyelvmeghatározásban és -használatában általában az a gyakorlat alakult ki, hogy a gyermekek anyjuk anyanyelvét öröklik. Ez nálunk másképpen valósul meg, amit a táblázat is igazol. A gyermekek nemek szerinti megoszlása falvak szerint: Települések Fiúk% Lányok % Ö Csente 10 58,8 7 41,2 17 Felsőlakos 13 62,0 8 38,0 21 Göntérháza 8 50,0 8 50,0 16 Hosszúfalu 17 56,7 13 43,3 30 48 57,1 36 42,9 84 19
