Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
2. Az anyanyelv (szlovén, magyar, horvát) használata és a névdivat
is, hogyan alakul a gyermekek nemzetiségének meghatározása a vegyes házasságokon belül, figyelembe véve az apa vagy az anya nemzeti hovatartozását, vagyis megállapítani, hogy oszlik ez meg a gyermekek esetében azokban a vegyes házasságokban, ahol az apa magyar, szlovén, horvát vagy más nemzetiségű, vagy ez hogyan érvényesül a magyar, szlovén, horvát vagy más nemzetiségű anyák viszonyában. Mennyire igazolják a kapott adatok azt a gyakorlatban jelentkező - hivatalos vagy félhivatalos - megoldást, hogy a kiskorú gyermekek általában az apjuk nemzetiségét öröklik, míg az anyanyelvet az édesanyjuk után? Van-e ettől a gyakorlati megoldástól (szokástól) eltérés, s ha igen, akkor ez milyen mértékű? A fölmérés adatai alapján (1. a két táblázatot!) jutottam az alábbi eredményekhez: A szlovén-magyar házasságok esetében, ahol az apa szlovén, az anya magyar, szlovénnek húsz gyermek, azaz tizenegy fiú és kilenc lány, magyarnak tizennégy gyermek, vagyis három fiú és nyolc lány, semlegesnek pedig két fiú vallotta magát. A szlovén-magyar házastársak esetében a magyar nemzetiséget a 36 gyerek közül 3 fiú és 11 lány kapta meg, összesen tehát 14 (38,8%). Szlovén nemzetiségű 20 gyermek lett (55,5%), kettő pedig nem kapott nemzetiséget (5,5%). A magyar-szlovén házasságok esetében, ahol az apa magyar, az anya szlovén, szlovénnek huszonnyolc gyermek, nemük szerint húsz fiú és nyolc lány, magyarnak két fiú, semlegesnek viszont egy fiú és egy lány vallotta magát. A magyar-szlovén házaspárok esetében magyar nemzetiségűnek a 32 gyerek közül csak kettőt iktattak be, illetőleg anyakönyveztek (6,25%). Szlovén nemzetiségű 28 (87,5%). Nem kapott nemzetiségi megjelölést két gyerek (6,25%). A magyar-horvát házasságok esetében, ahol az apa magyar, az anya viszont horvát, szlovénnek senki sem, magyarnak pedig két fiú és egy lány vallotta magát. A magyar-horvát házastársak esetében mind a három gyermek magyar nemzetiségű lett (100%). A horvát-magyar házasságok esetében, ahol az apa horvát, az anya magyar, szlovénnek nyolc gyermek, azaz öt fiú és három lány vallotta magát. Magyarnak vagy más nemzetiségűnek egy sem, vagyis a horvát-magyar házasságokban született nyolc gyermek mind szlovén nemzetiségű lett (100%).
