Tantalics Béla - Tomšič Tibor (szerk.): Elbeszélt történelem, visszaemlékezések (Lendva, 2012)
A Szlovéniában készült interjúk / Intervjuji izvedeni v Sloveniji
ELBESZÉLTTÖRTÉNELEM, VISSZAEMLÉKEZÉSEK / PRIPOVEDNA ZGODOVINA, SPOMINI NA ZGODOVINSKE DOGODKE šestdesetih letih, ko so se napetosti iz povojnega obdobja nekoliko omilile, incidenti pa ponehali. Takrat se je dalo mejo prečkati le pri Subotici, saj je bil tam edini mejni prehod med državama. Naš sorodnik iz Budimpešte je tako potoval dva dni, preden je prispel k nam. Po končani osnovni šoli sem izbral poklic učitelja. Poučeval sem v Čentibi, Lendavi, Dobrovniku, Radmožancih in Genterovcih, kjer sem bil tudi ravnatelj. Poleg tega sem v Novem Sadu dokončal prvi del študija madžarščine oziroma prvo stopnjo filozofske fakultete. Zakaj sem se odločil biti učitelj madžarskega jezika? Zato, ker sem videl, da v osnovni šoli ni učiteljev madžarskega jezika. Na podlagi leta 1974 izdanega zakona - za katerega smo se zavzeli na prigovarjanje madžarske interesne skupnosti: da se lahko madžarski jezik poučuje na vseh pomurskih oziroma slovenskih srednjih šolah, če za to zaprosi vsaj pet madžarskih dijakov - sem poučeval na kar devetih srednjih šolah: poleg lendavske še v Murski Soboti na ekonomski srednji šoli, v gimnaziji in na pedagoškem centru. Poučeval sem tudi v Radencih na gostinski srednji šoli ter v Rakičanu na zdravstveni in na kmetijski srednji šoli. Skupaj sem madžarski jezik in v manjši meri tudi književnost na teh šolah poučeval - sem preštel - 272 dijakov. Kasneje sem na ELTE pridobil tudi diplomo. Leta 1986 pa sem kot predstojnik oddelka za madžarski jezik na Pedagoški akademiji v Mariboru na ELTE doktoriral. Upokojil sem se kot predstojnik oddelka, leta 2003. 15. Regina Zver: A BEVONULÓ OROSZOK KIRABOLTAK BENNÜNKET Nagyon jól emlékszem a második világháborúra. Apánk az egész családot felköltöztette a hegyre egy öreg pincébe. Anyámat és a hét testvéremet. Ő a Vasút utcai házunkban maradt. A bevonuló oroszok kiraboltak bennünket. Apámat, aki a házban maradt, fal elé állították és kivégzéssel fenyegették meg, de miközben a katonák a család többi tagja után kutattak, sikerült neki megszöknie a Fekete-ér és a Lendva-patakon keresztül, és feljött hozzánk a hegyre. A Magdič családnál a hegyen egyébként két lovunk volt az istállóban. Ezt a két lovat az oroszok kicserélték. Mindkettőt elhajtották az istállóból, helyükre pedig két vén, kimerült lovat hoztak, melyek már alig álltak a lábukon. Anyám ekkor odaszaladt az említett istállóhoz és az ott lévő orosz tiszteknek elmagyarázta, mi is történt. Azok pedig voltak annyira becsületesek, hogy parancsba adták a lovak visszacserélését, így visszakaphattuk a két lovunkat. Amikora visszatértünk a Vasút utcai házunkba, semmink sem volt. Hét-nyolc gyermek volt akkor a családban, a két legidősebb bátyámat - az egyik 23, a másik 20 éves volt
