Tantalics Béla - Tomšič Tibor (szerk.): Elbeszélt történelem, visszaemlékezések (Lendva, 2012)
A Szlovéniában készült interjúk / Intervjuji izvedeni v Sloveniji
ORALHISTORY.hu szőr egy tornaterem építése érdekében de nagy ellenállásba ütköztem, hiszen a muraszombati közgazdasági iskola és épp akkor építkezni akart és az egészségügyi középiskola is új sportcsarnokot akart építeni, mi pedig néhány évvel azelőtt nyitottuk meg az 1000 négyzetméteres melléképületet. így mindenki elutasított azzal, hogy: „Mit akar Lendva megint építkezni, hisz most nyitottuk meg az új helyiségeket?" De, ahogy az egyik miniszteri ajtón kitessékeltek, úgy a másikat megnyitották és akkor jártam hetente kétszer is Ljubljanában és kerestem a megfelelő lehetőségeket. Végül Lucija Čok lett az új miniszter asszony, akit már korábbról is ismertem. Mivel ő is nemzetiségi területről való, ezért ismerte a helyzetünket és az ő miniszteri ideje alatt fogadták el a tervezetet, miszerint Lendva kap egy új középiskolát, sportcsarnokot és műhelyeket. Ez a dokumentum azt jelentette, hogy kötelező jelleggel megkezdődött az építkezés. Később Gaber és Zver miniszterek is támogatták a programot. 2004-ben elkezdtük az építkezést és 2005 őszén megnyílt az új, modern, jól felszerelt, maximális tanítási lehetőségeket biztosító iskola. Ezzel egy nagy célom sikerült, nekem és a kollégáimnak is, és ez mindnyájunkat nagy örömmel töltött el. 5. Mag. Tibor Füle: MOJ CILJ IN NALOGA STA BILA, DA KOT PEDAGOG IN RAVNATELJ SKUPAJ S KOLEGI ORGANIZIRAM DOBRO DELUJOČO DVOJEZIČNO SREDNJO ŠOLO, KATERE MATURANTI LAHKO NADALJUJEJO SVOJ ŠTUDIJ TAKO V SLOVENIJI KOT NA MADŽARSKEM Jeseni, leta 1982, sem postal ravnatelj srednje šole v Lendavi. Od takratnih voditeljev manjšine in vodilnih na občini sem dobil nalogo, da iz te strokovne in strojne šole, ki jo je obiskovalo trideset odstotkov dijakov iz Medžimurja, trideset odstotkov iz Prekmurja in preostali iz Lendave z okolico, naredim dobro delujočo dvojezično srednjo šolo z novimi izobraževalnimi programi. Ta naloga je v bistvu temeljila na odločbi ustavnega sodišča iz leta 1971. Slovenski strokovni svet je leta 1981 sprejel zavezujoča navodila za nov model srednjih šol, kar je postala osnova tudi za organizacijo dvojezičnega srednjega šolstva. Ta navodila so nekako predvidevala, naj se srednješolski model dvojezičnega izobraževanja organizira po osnovnošolskem modelu, obenem pa je določal tudi razmerje med jezikoma - 30 odstotkov pouka naj poteka v madžarskem, preostalih 70 pa v slovenskem jeziku, razen ur jezikov. Leta 1982 smo tako uvedli program pedagoške gimnazije, leto kasneje pa program ekonomski tehnik. Na začetku smo imeli veliko težav, saj nismo imeli ustreznih učiteljev. Težavo smo reševali z zunanjimi sodelavci. Veliko nam je pomagala lendavska dvojezična osnovna šola, poleg tega so tudi okoliška podjetja zagotovila strokovne sodelavce. Tudi ekonomska šola iz Murske Sobote je veliko pomagala. Največjo pomoč pa je predstavljala prav dvojezična gimnazija, ki smo jo uvedli na začetku devetdesetih let. V njo seje vsako leto vpisalo za dva oddelka dijakov. Če seštejemo podatke dvajsetih let obstoja programa, pomeni to skupno okoli 800 dijakov. Teh osemsto dijakov je opravljalo dvojezično maturo in svoje šolanje nadaljevalo v Ljubljani ali celo na Madžarskem. Poznali so oba jezika, kar jim je dalo zelo dobre osnove. Nekateri izmed dijakov so se vpisali tudi v pedagoške programe in so se po končanem študiju - sredi devetdesetih let - začeli prijavljati na naše razpise. Ti 57
