Tantalics Béla - Tomšič Tibor (szerk.): Elbeszélt történelem, visszaemlékezések (Lendva, 2012)

A Magyarországon készült interjúk / Intervjuji izvedeni na Madžarskem

ORALHISTORY.hu takratne Sovjetske zveze. Bili so tako politični kot ostali zaporniki. V barakah ni bilo postelj, spali smo na deskah, eden čez drugega. Živeli smo v nečloveških in nezdravih razmerah. Da bi bilo vsaj malo lažje pri -25 °C, smo luknje med deskami zakrpali z ma­hom. Tam sem zbolel. Izkazalo seje, da imam edem na mreni prsnega koša in so me punktirali. Pri okrevanju sta mi pomagala zdravnik in starejša medicinska sestra. Ko sta izvedela, da imam komaj 19 let in so me obsodili na 15 let zapora, sem se jima za­smilil. Leta 1947 so me prestavili v 13. okrožje. Pozneje, do januarja 1950, sem deloval kot bolničar v bolnici. Kasneje sem, skupaj s 700 drugimi, 3 leta delal v tovarni oblačil za vojsko. Končno sem se lahko 2. julija 1953, po osmih letih in pol preganjanja, vrnil v domovino. V rojstno vas, v Lendvakecskés, sem prišel 1. decembra. Bil je zelo vesel občutek, da sem se lahko, po dolgih letih preganjanja in trnove poti, zopet srečal s svojo materjo in očetom. Vrhovno sodišče Zveze sovjetskih socialističnih republik meje 30. marca 1972 rehabi­litiralo. Zaradi 'pomanjkanja dejstev in dokazov storitve kaznivega dejanja', so sodbo Vojaškega sodišča izničili. Izmed 'gulagovcev' nas je le malo živih. Moj tovariš, István Szak izTornyiszentmiklósa, je umrl 2011, János Rózsás pa 2012. 12. Tantalics Béla: AZ 1956-OS FORRADALOMBAN Az 1956-os forradalom és szabadságharc életem meghatározója lett. Akkor már nyolc éve Lentiben tanítottam, átéltem a diktatúra félelmeit, kegyet­lenségeit. Édesapám a zalai 1952-es kitelepítettek névjegyzékén a 642. sorszám alatt szerepel. Részese voltam az 1956-os forradalom eseményeinek, ma is különös érzés fut idegszálaimban, ha rágondolok. Lentiben és a környék falvaiban a forradalom fensé­gesen és emberélet feláldozása nélkül történt. Az események gyorsan peregtek. A közeli Lovászi Kőolajtelepről 1956. október 26-án, délelőtt teherau­tókon tüntetők jöttek Lentibe, „Éljen a haza, oroszok haza!" jelszavakkal. A felvonulókhoz csatlakoztak a Lenti Fűrészüzem dolgozói, az iskola nevelői, diákjai és a lakosság közül is sokan, lehettünk kétszázan. Nagygyűlésre került sor a temp­lomkertben, itt többek közt Lackner László, egyik tanítványom, elszavalta a „Talpra magyart". Majd a fellelkesedett tömeg megsemmisítette a kommunista jelképeket, ledöntötték a szovjet emlékművet, leverték a névtáblát, a vörös csillagot a Pártbizott­ság, Járási-, Községi Tanács épületéről. Még aznap megalakult a Lenti Járási Forradal­mi Tanács, és kezébe vette a hatalmat, élén Bördén Bélával, aki osztálytársam volt. Én főképpen a Forradalmi Tanács Pedagógus Bizottságában tevékenykedtem, amelynek vezetője Marth Béla tanár volt. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom