Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Előszó

anyanyelvűk, kultúrájuk határainak átlépése miatt is. Gyakori életélmény és viszonyítási pont a magyarul nem tudó szlovén tanító; a telepesek; a katolikus illetve evangélikus lelkészek tevékenysége; a partizánok, a kitelepítés. Mindez feltár egy sor olyan témát, amely a mindennapiság összefüggésében több mint helytörténet. Ilyen például a hodosi Lutár malom és fűrész szerepe; az 1944-es nyilas mozgalom a régióban; a sárvári, Stájerország és a petesházi internálások összefüggései; az evangélikus egyház és a katolikus egyház eltérő nemzetépítő irányultsága; a Balkányi nyomda szerepe Alsólendván; a MAORT és a NAFTA szerepe a régióban; a csempész tevékenység és a határátjárás az egyes falvakban és családokban.

Az életpályák között többségben vannak a helyi szinten tehetősebb (középrétegnek számító) családból származók. Ezeknél is általános, hogy az ötvenes-hatvanas években munkájuk révén sikerül integrálódniuk és újrapozícionálják magukat. De az életút interjú vázlatok ennek a jugoszláv önigazgató korszaknak a problémáit már nem feszegetik. Egyedül az 1956-os magyarországi menekültek és az 1959-től bevezetésre került kétnyelvű oktatási modell jelenik meg visszatérően.

Göncz László az itt közreadott szövegekkel kimerészkedett az írott források biztos menedékéből. A még élő emlékezet/elbeszélés nyomán a régió mindennapiság történetét szondázta, a megélt történelmet. Ez még akkor is igaz, ha a vázlatok a sorsfordulókra összpontosítottak, hiszen ezeket is a személyes történeteken keresztül ismerhetjük meg. E rövid felvezetés első bekezdésében jelzett - látszólag ambivalens -folyamatok történeti elemzéséhez azonban elengedhetetlen a Mura mente magyarsága társadalomtörténeti összefüggéseinek és közösségi mentalitásváltozásának feltárása. A kötet az egyik első lépés ehhez a munkához.

Bárdi Nándor, történész Teleki László Intézet, Budapest

8