Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
ták, feltehetően kifejezve ezzel a tiltakozásukat a kisebbségi státus ellen. Jól emlékszik egy korabeli választási kampányidőszakra, közvetlenül a II. világháborút megelőző évekből, amikor még az udvarok is tele voltak ragasztva „Éljen a Maček” feliratú plakátokkal (Maček egy horvát származású politikus volt). Mivel a felnőttektől többször hallották, hogy Mačekkel rokonszenveznek, a gyerekek is hangosan kiabálták a plakáton olvasható szöveget az utcán és az iskolában. Viselkedésükkel megharagították a tanítónőt, aki vesszővel próbálta rendre inteni őket, ám nem járt túl nagy sikerrel, mert Károlyék elszaladtak előle. A tárgyalt időszakból Varga Károly néhány színdarabra emlékszik, amelyet a helyi fiatalok mutattak be, valamint egy nagy tűzoltóversenyre, amely után falusi bál következett. A lakodalmak is megmaradtak az emlékezetében, amelyek akkor többnyire (ha a családnak volt rá módja) két napig tartottak. Vasárnap kezdték a vígságot, majd hétfőn folytatták. A hetési lakodalmakban akkoriban csak magyar beszéd és ének hallatszott. A harmincas évek végéről Alsólendvához is fűzi Károlyt egy számára emlékezetes esemény. Édesapja, aki 1938 körül Németországba is elment idénymunkára, hogy a szegénység terhét enyhítse, levélben megírta, mikor érkezik haza. Azt kérte, vigyenek elébe a Csáktornyái állomásra egy üveg bort. Károly nővére akkoriban már Csáktornyán szolgált, cselédeskedett egy zsidó családnál, és neki kellett a bort átadni. A bort a Varga család a lendvai szőlőhegyen tárolta, a borospincében. Nekik a tekintélyes Cser-hegyen volt a szőlőbirtokuk. A borért Károly és az édesanyja mentek el, majd a lendvai vasútállomáson átadták azt az e célból odautazó nővérének, aki továbbvitte Csáktornyára. Hazafelé menet a fiatal Károly nagyon elfáradt, és nem akart tovább gyalogolni. Az édesanyja sehogy sem boldogult vele. Makacssága addig fajult, hogy egy éppen Göntérháza felé, kocsin közlekedő násznépet kellett megkérni az édesanyjának, hogy vegye fel az elfáradt „fiatalembert” a díszes járgányra. Amikor már Európa-szerte zajlottak a II. világháború harci eseményei, Károlyt többször is elküldte újságért az egyik szomszédember, aki nagyon érdeklődött a politika iránt. Mindig a Vreme című újságot rendelte meg, aztán -80
