Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Határon innen, határon túl…

János úgy gondolja, hogy a vele szembeni elutasító magatartás Alsólendván, 1952-ben, összefügg a nemzeti hovatartozásával, bár még ma sem érti, hogy miért. Politikával soha nem foglalkozott, és senkinek nem ártott. Netán az apja miatt kellett bűnhődnie, aki a magyar időben községi bíró volt? Tény, hogy a magyarságát egészen máig büszkén vallotta és vallja. Ptuj városát és a környezetet a későbbiek során nagyon megszerette (ott soha senki nem kérdezte tőle, milyen nemzetiségű vagy származású), ám még ma is szomorúsággal tölti el, hogy nem maradhatott Alsólendván. Az igazsághoz tartozik, hogy az említett elutasítás után három évvel hívták vissza, akkor azonban már a biztos és jó munkahelyet nem merte egy bizonytalanra cserélni. Arról is tudomása van, hogy a vidéken akkoriban más hazai szakembernek is hasonlóan kellemetlen sors jutott.

Ma már Göncz János Ptujban otthon érzi magát, habár - mint állítja - a szíve még mindig a Muravidékre húz. Hála Istennek hetente legalább egy napot a szülőföldjén tölthet.

(Az interjú 2003. július 18-án készült.)

76