Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Határon innen, határon túl…

faluban, Benicén is tevékenykedő szlovén tanító érkezett Pincére. Az új tanító kezdetben - József véleménye szerint - nagyon magyarellenes volt. Az erősebb fiúk emiatt meg is akarták verni. Viher felismerte a helyzetet, és „kitért” az esetleges fizikai leszámolás elől. A vele szemben tanúsított határozott fellépés bizonyára hatott rá, mert a későbbiek során megváltozott a magyarokhoz való viszonya. Őt Špendor Avgust maribori tanító követte, akit kedves beszélgetőtársunk kiváló emberi és szakmai tulajdonságairól jegyzett meg. A tanárember - egyebek mellett - remek sportoló volt.

Sajnos 1936-ban a tanulók közül többen kimaradtak az iskolából, ezért a tanító ideiglenesen szüneteltette az oktatást. Valamivel később immár a harmadik helyszínen indult ismét újra a tanítás. Fordán József ott fejezte be a korábban félbeszakított nyolcadik osztályt.

Néhány évvel később, amikor a vidék visszakerült Magyarországhoz, az iskolát a délszláv érában határőrlaktanyaként funkcionáló épületben rendezték be.

Fordán József jól emlékszik rá (hiszen számos jelét észlelhette), hogy Pince település egykor színmagyar lakossága az elcsatolást, majd a két világháború közötti időszakot nagy csalódásként élte meg. A szülők 1919 után is magyar szellemben nevelték gyermekeiket, ami véleménye szerint teljes mértékben érthető és természetes cselekedet volt. A falu lakosságának jelentős része akkoriban kettősbirtokos volt, tehát a trianoni határ magyarországi oldalán is rendelkezett földterülettel, így rendszeresen találkozhattak a kerkaszentmiklósi és lendvaiújfalui emberekkel (ma a két említett falu együtt alkotja Tornyiszentmiklós települést - a szerző megjegyzése).

József emlékezete szerint körülbelül 1930-ig, amint már utaltunk rá, az emberek Kerkaszentmiklós, azaz Magyarország irányában gyalogszerrel és szekerekkel is a közvetlenül a dombok alatt húzódó úton közlekedtek. A családi és baráti kapcsolatok akkoriban Pince környékén - a határ ellenére is - nagyon szorosak voltak. A magyarok megragadtak minden alkalmat, hogy egymással találkozhassanak. Fordán bácsi szerint a közösség csalódottságát fokozta, hogy a vidéken a magyarságnak akkoriban semmilyen nemzeti jellegű joga nem volt.

30