Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
Varga Sándor emlékei szerint a visszacsatolás időszakában némely tisztségviselők fölényeskedőn bántak a lakossággal, valamelyest még a magyarokkal is, ami mai szemmel nézve mindenképpen hiba volt. Előfordult, hogy a magyar csendőröktől a magyarok lakta falvakban is nagyon félt a lakosság, ezért sokan elbújtak előlük. Korábban persze féltek a jugoszláv zsandároktól is, ám ez érthető, hisz azok számukra mégiscsak idegenek voltak. Varga Sándorban személyes tapasztalatai alakították ki a Horthy-rendszerrel szemben érzett ellenszenvet. Egy 1942-ben kiadott rendelet szerint embereket szerveztek távolabbi nagybirtokokra, mezőgazdasági munkára. Elsősorban szlovén származású munkásokra gondoltak, ám a nagyobb létszámú magyar családok is számításba jöttek. Sándor, először még afféle családi megegyezés alapján, hogy a fiatalabb testvérek otthon maradhassanak, Bábolnára került, majd a következő hónapokban, években, már kényszerből, más városokat is megjárt. Sándor a munkatáborban rosszul élte meg, hogy egyesek elmehettek az 1942-es augusztus 20-i ünnepélyre, nekik, kényszermunkásoknak pedig dolgozni kellett. Amikor szót emeltek ez ellen, komolyan elmarasztalták őket. Összesen három nyarat töltött különböző munkatáborokban. A favágásból is bőségesen kivette a részét a közeli erdőkben. Később, már 1944-ben, nem kellett elmennie munkaszolgálatra, hanem fűtőként dolgozott otthon, a malomban, a nagybátyja mellett. Később útjavítási munkálatokban is segédkezett. Egy alkalommal épp az úton dolgoztak Kámaháza-Zsitkóc határában, mikor bombák kezdtek hullani - amerikaiak bombáztak, rettenetes élmény volt. Az 1944 őszén kezdődött Szálasi-uralom alatt ún. Hunyadista Páncélbrigádokat szerveztek, ő azonban megpróbálta magát kivonni ebből. December 10-én általános mozgósítást hirdettek, ám közvetlen intézkedésre ekkor még nem került sor. A mozgósítás egyébként azokra vonatkozott, akik 1924-1929 között születtek. A rendelet a későbbiekben a Varga család három fiát érintette. Sándor fiatalabb öccsét a lendvai Korona Szállóból, ahol jelentkezni kellett, hazaküldték. 1945. január 10-én kiadtak egy újabb rendeletet, amely szerint az 1924/25-ben születetteket sorozzák be. Sándor már gyermekkorától ellenszenvet 20
