Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Határon innen, határon túl…

A kétnyelvű oktatás bevezetésére visszagondolva, amire formálisan az 1959/ 60-as tanévben került sor, Józsefnek utólagos véleménye, hogy nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy az illetékes hatalmi szervek a sajátos modellel valamelyest a magyar közösség asszimilálódási is kívánták szolgálni. Természetesen az ellenkezője is elképzelhető, ma már azonban azt lehet megállapítani, hogy az elképzelt elveket a gyakorlatban módszertanilag nem lehetett megvalósítani.

Végezetül, az 1956-os magyar forradalmi eseményekkel kapcsolatosan Varga József elmondta, hogy ők akkor a szintén tanítói állást betöltő nejével Dobronakon dolgoztak. 1956 novemberében a kebelei útról és más irányból is nagyon sok menekült érkezett Magyarországról, akiket a helybeliek útbaigazítással és élelemmel segítettek. Vargáék is szívesen adtak élelmet néhány menekültnek, hogy utána könnyebben folytathassák az utat. A végső céljuk általában Ausztria volt, illetve a korabeli Jugoszláviától nyugatra elterülő államok. József azt is elmondta, hogy ők azokban a napokban a forradalmat a határ másik oldaláról úgy látták, hogy a magyar nép képes volt szembeszállni az elnyomó szovjet hatalommal.

Varga József a későbbiek során Újvidéken, majd Budapesten képezte magát, és - mint már utaltunk rá - vált a muravidéki magyar tudományos élet egyik meghatározó egyéniségévé.

(A beszélgetés 2005. november 12-én készült.)

112