Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)
Határon innen, határon túl…
cséré nem történt ilyen, viszont a szomszédságban tud több kellemetlen esetről. A harcok, illetve a háború befejezése után be kellett illeszkedni az új környezetbe. Máriának ez nem volt könnyű, hisz a gyermekkori élmények és a barátok Szabadkához kötötték, s ő még hosszan reménykedett abban, hogy visszaköltöznek Bácskába. A sors azonban más utat szabott neki. 1945 tavaszán már az alsólendvai apácák tanították őket egy három hónapos tanfolyam keretében. Az elemi iskola negyedik osztályát azonban 1945 őszén kezdte el. A tanítók eleinte sűrűn váltakoztak, majd a második félévben átvette őket egy Ivan Hribar nevű tanító, aki a negyedik osztály végéig vitte őket. Mária azt is elmondta, hogy ugyan akkor már nem volt szabad imádkozni az óra előtt, de mivel ők azt korábban megszokták, amíg a tanító nem ment be az osztályba, ők bizony eleinte rendszeresen imádkoztak. A negyedik osztály befejezése után, sikeres felvételi vizsgát követően, 1946-ban Mária az alsólendvai algimnázium diákja lett. A tanítás csak szlovén nyelven folyt, a magyart mint idegen nyelvet sem tanították. Amikor a magyar tagozatot két évvel később bevezették, akkor ők már végzősök voltak. A magyar nemzetiségű diákokat - véleménye szerint - semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érte, tanulni azonban szorgalmasan kellett. Máriának a szlovén nyelv hiányos ismerete ugyan okozott némi gondot, ám valahogy mindig „megbirkózott” a feladattal. Az algimnázium befejezése után - Horváth József tanár javaslatára - Mária a szabadkai tanítóképzőbe került, mert igény volt szakképzett magyar tanítókra. Ott érdekes módon a magyar nyelvvel adódtak kezdetben nehézségei, mivel az algimnáziumban azt nem tanulta. A tanulmányi követelményeknek azonban sikeresen megfelelt. Szabadkán négy tanévet töltött, 1953-ban érettségizett. Érettségivel a birtokában visszatért a Muravidékre, ahol az első munkahelye Domonkosfán volt. Amikor először utazott oda, valójában nem is tudta, hol találja a települést. A beilleszkedés ismét nem volt könnyű, hisz megint a nagyvárost kellett felváltani egy, Mária számára ismeretlen falusi környezetre, de Mária viszonylag gyorsan megbarátkozott új környezetével. Akkoriban a 102
