Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)

I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna - Varga István Štefan - Göncz Lajos: Magyar 1 vagy magyar2? Tannyelvválasztás a Muravidéken. Útmutató a kisebbségi helyzetű szülőknek és pedagógusoknak

Kolláth Anna - Varga István Štefan - Göncz Lajos 1. Miben segíthetnek a tudományos ismeretek a kisebbségi szülőnek, amikor tannyelvet (oktatási nyelvet) választ gyerekének? A szülőnek (és a pedagógusnak mint oktatási szakembernek, ha a szülő tőle kér tanácsot) tudnia kell, hogy létezik: a. Hozzáadó és felcserélő kétnyelvűségi helyzet Hozzáadó kétnyelvűségi helyzetről akkor beszélünk, ha a nem­zetiségileg vegyes környezetben használt nyelveket és a hozzájuk kapcsolódó kultúrákat nem rangsorolják, hanem egyformán magasra értékelik. Ilyenkor az ott használt nyelvek tanulása vonzó cél, és ritka a nyelvcsere. Az egyik nyelv tanulása nem a másik rovására történik, hanem az egyik nyelvhez, megtartva azt, hozzáfejlődik a másik. Felcserélő a kétnyelvűségi h e 1 y z e t akkor, ha a környezet az egyik nyelvet és kultúrát kívánatosabbnak tartja a másiknál, s előnyben részesíti azt. Ilyenkor gyakran lecserélik a leértékelt nyelvet a nagyobb presztízsűre, vagy ez utóbbit tanulják inkább az előbbi rovására. A felcserélő kétnyelvűségi helyzet nyelvcseréhez, beolvadáshoz vezet. Következménye lehet mindkét nyelv hiányos ismerete is. Ez olyankor jelentkezik, amikor az első nyelv fejlődéséhez nincsenek meg a megfelelő feltételek, közben pedig a második nyelv tanulását erőltetik. h. Felszíni és kognitív nyelvi kompetencia A felszíni (társalgási) és a kognitív (tanulási) kompetencia egy nyelv ismeretének szintjei. A felszíni nyelvi kompetencia olyan nyelvtudás, amely az alapszókincs, valamint az alapvető nyelvtani szabályok ismeretében mutat­kozik meg, és lehetővé teszi a hétköznapi kommunikációt. A kognitív nyelvi kompetencia magas nyelvismeretre utal, amikor a nyelvet már a gondolkodás eszközeként is használjuk. A kognitív nyelvi kompetencia az anyanyelvben is sokkal hosszabb ideig fejlődik, mint a felszíni kompetencia, egy másik nyelvben való kialakulásához pedig évekre van szükség. Az iskolai eredményességet a kognitív nyelvi kompetencia határozza meg. Ezeken kívül a szülőnek azt is tudnia kell, hogy: c. A nyelvtudások fejlődése szorosan összefügg A második nyelvben elérhető nyelvi felkészültség az első nyelvben kialakult kompetencia függvénye. Ha az első nyelvben a kompetenciaszint még alacsony, 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom