Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Guttmann Miklós: Gondolatok a muravidéki kétnyelvű oktatás jubileumán
Guttmann Miklós Elgondolkodik az ember, ha statisztikai adatokat tanulmányoz. Adott esetben megnézi Trianontól máig a muravidéki magyar lakosság létszámának alakulását. A létszám a felére, egyesek szerint a harmadára csökkent a közel kilencven év alatt. Óhatatlanul fölteszi magában a kérdést. Hol vannak, hova tűnt a hiányzó lakosság? A természetes fogyás, az elköltözések mellett nyilvánvalóan fontos szerepet játszott és játszik az asszimiláció, a nyelvvesztés, a nyelvcsere. Ezt tapasztaljuk a magyar nyelvterület peremén mindenütt. Olyan szomorú példákkal is találkozunk, hogy a múlt század közepén, a magyar nyelvjárások atlaszához készült gyűjtéskor még magyar falu mára teljes egészében nyelvet váltott. Az itt élő magyarság nyelvjárása szorosan kapcsolódik a szomszédos magyar tájegységek, úgy is mondhatnánk: kisrégiók nyelvjárásához, tehát az Őrséghez, a Hetéshez, illetőleg a Göcsejhez. Ez azt jelenti, hogy a fonémák, a morfémák, a szintagmák, a mondat és a szöveg szintjén és nem utolsósorban a lexémák, azaz a szavak szintjén érvényesülnek a területi sajátosságok. Ezek tárgyalására nem térhetek ki, a csatolt irodalom erre is ad eligazítást, de néhány szókészleti sajátosságra felhívom itt is a figyelmet. Néhány példa: Ősszel a kukoricát tördelik, ritkábban szedik. A takarásban, azaz a szénagyüjtésben segítkeznek a gyerekek. Ha valaki megsértődik: felütöte az orrát. Idább-odább segít az, aki ritkán segít. Akkorán szeretek táncolni, mondja az, aki nagyon szeret. Ha fiatal és öreg generáció együtt él a családi házban, akkor összütt élnek. A köznyelv oldaláról nézve nyilvánvaló a nyelvterület szóhasználati egyedisége. Külön meg kell említeni az itt keletkezett szavakat pl. permetezőputtony, záporpatak, rendvétségi bíró stb., és sorolhatnánk tovább a példákat. Reméljük, elkészül a nyelvterület egészére tervezett tájszótár, ami ezeket a lexémákat közkinccsé teszi. A köznyelv, a tájnyelv, a kétnyelvűség egymás mellett való létezése kétségtelenül nehéz, de nem megoldhatatlan feladatok elé állítja a nyelvi neveléssel foglalkozó szakembereket. A köznyelvi kiejtés normájának elérése a közoktatás tanterveinek célja és feladata. Eredményességre akkor tudunk törekedni, ha a fentebb említett szakmai tényezőket figyelembe vesszük az oktatási folyamatban, még a muravidéki standard kérdéskörét is, amelyet ma egyes nyelvészek hangoztatnak. 3. A kétnyelvű oktatás gyakorlata, valamint a magyar anyanyelvű és kétnyelvű egyetemi hallgatók szempontjából egyaránt fontos esemény volt 1980-1981-ben a magyar tanszék megalapítása a korábban már működő magyar lektorátus mellett. Ettől kezdve elindult a magyar szakos tanárképzés. A diplomát szerzett fiatalok döntő többsége muravidéki kétnyelvű iskolákban helyezkedett el, valamint a muravidéki magyar médiában, így a Rádió, a Televízió, a Népújság 84
