Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Merényi Annamária: Régi és klasszikus irodalomtörténeti tárgyak oktatása kétnyelvű közegben
Régi és klasszikus irodalomtörténeti tárgyak oktatása kétnyelvű közegben létszámú évfolyamok esetében gyakran elfordult, hogy nem fértek hozzá mindannyian egy-egy szemináriumon olvasandó szöveghez. Mariborban nyilván más a helyzet, itt rászorulunk arra, hogy fénymásolatok segítségével haladjunk. Míg Pécsett egy szemeszterben kb. 150 diákot tanítottam, s éppen ezért a hallgatókról lényegében semmit sem tudtam, addig itt sokkal személyesebb a viszony, éppen ezért a saját oktatói tevékenységem kapcsán több közvetlen visszajelzést kapok. A cél egy-, illetve kétnyelvű hallgatók esetében sem lehet más, minthogy a diákok eljussanak az adott korszak fontosabb eszmetörténeti, filológiai, recepcióesztétikai összefüggéseinek megértéséhez, továbbá biztonsággal tájékozódni tudjanak a nagy és kis szerzők között. Mindez egy egész korszak értelmező áttekintését kívánja, éppen ezért az előadásoknak és szemináriumoknak irodalmunk számos korabeli jelenségét kell láthatóvá tennie. Az előzőkben elmondottakból szervesen következik, hogy a kurzus tematikai felépítése teljesen hasonló az anyaországi egyetemeken használtakkal: a félév a bevezető fogalmak rendszerezésével, továbbá a releváns stílusirányzatok bemutatásával indul, amelyet a korszakolási kérdések követnek. Ezután a fontosabb szerzőkre és a köztük lévő kapcsolatokra koncentrálunk, majd az egyes alkotók körüli kortársi és kései olvasatokat tárjuk fel, s mindeközben különböző, az irodalomelméleti stúdiumokon elsajátított módszert (recepcióesztétika, hermeneutika, dekonstrukció stb.) használunk fel. 2.A kánon A hallgatói kérdőívekből kiderül, hogy pl. az 1740—1848-ig tartó időszak legfontosabb szerzői (Bessenyi, Batsányi, Csokonai, Berzsenyi, Kazinczy, Kölcsey, Katona, Vörösmarty, Petőfi stb.) ugyan kevésbé részletesen, de már előkerültek középiskolai tanulmányok során is. A szerzők listájából és a diákok által megadott műalkotások címeiből kitűnik, hogy a középiskolai tananyagban nincsen lényeges eltérés az anyaországi és a szlovéniai magyar gimnáziumok közt. Ezek az egyetemi stúdiumok természetesen építenek a korábban elsajátított ismeretekre. A kurzus áttekintést ad a régi, illetve 18-19. századi irodalom szövegeiről, fontos szerzőiről, intézményi felépítéséről, értelmezési eljárásainak kérdéseiről, az irodalom és a társművészetek kapcsolatáról. Megvizsgáljuk az adott időszak fontosabb fejleményeit (irodalmi körök, viták, folyóiratok, társaságok stb.), s mindeközben széles körben felhasználjuk az irodalomtörténet-írás módszereit, eljárásait (filológia, kritika-, recepció- és eszmetörténet, kultuszkutatás stb.). 77
