Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna: Két nyelv és oktatás
Két nyelv és oktatás Kitekintés 4 (Christen és Ulla Laurénnel, a Vaasai Egytem oktatóival készült interjú alapján; Sigrid Hechensteiner, http://www.eurac.edu/Press/Academia/17/ Artikeló.asp) Amit Németország a finnektől tanulhat... Finnország ötmillió lakosa közül 6% a svéd anyanyelvűek aránya (300 000 fő). A finnországi svédek három területen élnek, nyugaton Vaasa városában és környékén, délen a főváros környékén, délnyugaton Turku és Abo környékén, valamint svéd nyelvi autonómiával rendelkező Áland-szigeteken. Jogilag nézve a finnországi svédek nem kisebbség, mert a finn alkotmány értelmében a svéd nyelv is nemzeti nyelv, és ezzel hivatalos nyelv is egyben. A közéletben különbség van állami és helyi szintű hivatalok között. Az alkotmány rögzíti, hogy minden törvényt, határozatot és előírást mindkét nyelven meg kell fogalmazni. Állami szinten, tehát a bíróságon vagy az állami intézményekben használhatja a svéd anyanyelvű az anyanyelvét, helyi szinten ez mindig attól függ, egynyelvű vagy kétnyelvü-e a település. Egy közigazgatási egység akkor kétnyelvű, ha lakosságának legalább 8%-át teszi ki a kisebbségi közösség. Finnországban ennek megfelelően vannak finn egynyelvű, svéd egynyelvű, finn többségű kétnyelvű és svéd többségű kétnyelvű települések. Természetesen nem minden finn kétnyelvű. Egy bírónak pl. feltétlenül tudnia kell mindkét nyelven, de a kétnyelvű települések hivatalnokainak is. A nyelvismeretet kétnyelvűségi vizsgán lehet igazolni, akárcsak Dél-Tirolban. Ami a lakosságot illeti: nem minden finn beszél svédül, és nem tud minden finnországi svéd finnül, jóllehet a másik nyelvét kötelezően tanulják az iskolában. A finn oktatási rendszerben a diákok anyanyelvű (finn vagy svéd) iskolába járhatnak egészen az érettségiig. A többnyelvű településeken a legtöbb finn gyerek a svédet választja első idegen nyelvnek és fordítva. Van egy svéd nyelvű egyetemük (Ábo) és két kétnyelvű egyetemük Helsinkiben, valamint egy svéd nyelvű gazdasági egyetemük is. Vaasában van a svédeknek egy finn nyelvű egyeteme és több kara, amelyek Dél- és Délnyugat-Finnország svéd egyetemeihez tartoznak. A finn anyanyelvű szülők elvileg választhatnak svéd nyelvű iskolát gyermekeiknek, de ez inkább kivétel, mint gyakorlat. Érdekesnek tűnhet viszont az, hogy a vegyes házasságokból származó gyerekek elsősorban svéd iskolát választanak, több okból is. A svéd iskolarendszernek nagy tekintélye és nagyon jó híre van. De a nyelvvel is magyarázható: a svéd nyelv több kaput nyit a világra a diákok számára, több helyen használható, mint a finn. A svéd nyelvű iskola jobban fel van készülve a kétnyelvű diákok oktatására, a gyerekek pl. nemcsak a svédet, hanem a finnt is anyanyelvként tanulhatják tantárgyként, ha erre igényük van. A többi tantárgy oktatása egyébként svédül folyik minden diák számára, hiszen svéd iskolát választottak. Ez mind nagyon szépen hangzik, viszont nem szabad elhallgatni azt a problémát sem, amelyet mindez jelent a svéd iskolarendszerben. A finn anyanyelvű, illetve a kétnyelvű diákok svéd nyelvi ismeretei nagyon sokszor nem elegendőek a svéd iskola követelményeihez. A tanárnak külön kell foglalkoznia ezekkel a gyerekekkel, ebből pedig az következhet, hogy a svéd anyanyelvűekkel szemben támasztható követelmények nem megfelelő szintűek. Ezen egyrészt a kétnyelvűek számára szervezett különórákkal, korrepetálásokkal igyekeznek segíteni. Másrészt 55
