Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Varga József: A tanulók magyar és szlovén nyelvi kifejezőképességének vizsgálata a lendvai és a muraszombati községek kétnyelvű általános iskoláinak negyedik és nyolcadik osztályában
A tanulók magyar és szlovén nyelvi kifejezőképességének vizsgálata a lendvai ... Csak szemléltetés végett közlök két eredeti szövegtöredéket két magyar nemzetiségű tanuló fogalmazásából, akik az 1980/81-es tanévben az osztályt közepes (3) eredménnyel végezték el. „Másoce ementőnk a zerdüre és a zapukám monta hogy meg mutassa a rókánok a luktyát. És ebe akor a róka benvolt a lukba. És a apukám bekustut a lúgba de a roka nem jót ki.” (A 4. osztályos tanuló írásából.) „Felkészülünk favágóknak. Volt egy fürüzenk, és egy szekér hátoja, ara rákötöztünk egy fát, és végig mentünk a faluba. Útközben megálotunk és fürűzültünk. Már este volt mikor hazaértünk." (A 8. osztályos tanuló fogalmazásából.) A felmérés anyagának értékelési mércéje A felmérés három - tollbamondás, nyelvtan-helyesírás és fogalmazás - feladatának összértéke 140 pont. A megoldások, az elért eredmények osztályozása: 1-60 pontig (0-42%) elégtelen (1); 61-80 pontig (43,5-57,1%) elégséges (2); 81-100 pontig (57,8-71,4%) jó, közepes (3); 101-120 pontig (72,5-85,7%) jeles (4); 121-140 pontig (86,4-100,0%) kitűnő (5). A fölmérést végző szakemberek tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen nyelvi fölmérés számokban kifejezve a felületes vagy a dolgok lényegét kevésbé ismerő érdeklődőket az első benyomás után megdöbbentik, megdöbbenthetik. Az is igaz, hogy az egyszeri fölmérés még nem nyújt teljes képet a valóságos nyelvi, helyesírási és szövegszerkesztési tanulói képességek reális értékeléséhez, s csak megközelítő, tájékoztató tényanyagként kezelhető. Mégis aggasztó, hogy a kétnyelvű általános iskoláink negyedikes és nyolcadikos tanulóinak a fogalmazásában, vagyis írásukban mondataiknak mintegy 90%-át hibásan írták le. Ez elszomorító, de egyben elgondolkodtató is, hiszen ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy tíz mondat közül csak egyet tudnak helyesen leírni, akár maguk alkották, akár tollba diktálták nekik. Ez viszont már nemcsak a kétnyelvű nevelés és oktatás ügye csupán, hanem szélesebb társadalmi, politikai és művelődési, sőt gazdasági érdektényezőké is. Végül talán még csak azt kellene elmondani, hogy az SZSZK Oktatásügyi Intézetének Muraszombati Egysége, azaz a tanügyi tanácsosok hogyan végezték a fölmérést. A feladat megoldását a tanulók egy iskolai órán oldották meg minden kétnyelvű és egynyelvű általános iskolában. Kizártak minden olyan körülményt, amelyek szubjektív vagy objektív módon befolyásolta volna az eredményeket; ezért a felmérést egyedül végezték minden iskolában és osztályban ugyanolyan eljárással. 33