Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Čurkovic-Major Franciska: A zágrábi szórványságban élő horvátországi magyar kisebbség oktatása 2009-ben
Čurkovič-Major Franciska A zágrábi szórványságban élő horvátországi magyar kisebbség oktatása 2009-ben A magyar nyelvű oktatásnak Horvátország azon területein van nagy hagyománya, ahol a lakosság őshonos: Baranyában és Kelet-Szlavóniában. Az ott működő magyar kisebbségi iskolarendszer alapjait, amelyek egyben a mai iskolarendszerjellemzői is, az akkori, egész Jugoszlávia területét átfogó kisebbségi iskolarendszerrel egyidejűleg, 1969-ben dolgozták ki. Ennek az oktatási rendszernek három módozata alakult ki: a magyar nyelvű óvodai és iskolai oktatás, a kéttannyelvü óvodai és iskolai oktatás és a horvát tagozatokra járó magyar kisebbségi tanulók számára fakultációként megszervezett magyar nyelv és kultúra oktatása, amelyet általában anyanyelvápolásként szoktunk emlegetni. Amíg a hatvanas években a kéttannyelvü tagozatok elsődleges feladata az volt, hogy a főként magyar környezetben élő kisebbségi tanulók horvát nyelvtudását gyarapítsa, és ily módon zökkenőmentessé tegye számukra a horvát nyelven való egyetemi továbbtanulást, addig a későbbiekben ez az igyekezet - mondhatnánk - irányt változtatott. Ha a Baranyában és Kelet-Szlavóniában működő iskolák kéttannyelvü tagozatai esetében ez teljes mértékben nem is így van, a szórványságban mindenképpen. Horvátországban magyar szórványságról Nyugat-Szlavónia egyes helységei (Légrád, Zsdála, Nagypisanica stb.), a tengermelléki városok némelyike (Rijeka/Fiume, Pula/Pola, Split/Spalato stb.) és mindenek előtt Zágráb esetében beszélhetünk. Ezek létrejötte egyrészt a 19. századi Nyugat-Szlavóniába történő betelepüléseknek, másrészt a Jugoszláviában különösen a második világháború után gyakori migrációknak a következménye. A Magyarországról betelepültek nagy része az első világháború után visszatelepedett az anyaországba, így alakultak ki a nyugat-szlavóniai szórványok. A belső migrációk eredményeképpen pedig a tengermelléken és Zágrábban magyar közösségek jöttek létre. Jelenleg a horvátországi szórványságban Zágrábon kívül nincs intézményes magyar nyelvű oktatás. Van adatunk arról, hogy Zsdálában az ottani általános iskolában dolgozó tanítónő az első négy osztályába járó 15 magyar származású tanuló számára tart játszóházat. A tanulók fele jól tud magyarul, a másik fele 314
