Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Csernicskó István: Ahol a kéttannyelvű oktatás visszalépés: Ukrajna
Ahol a kéttannyelvü oktatás visszalépés: Ukrajna ezt a tárgyat. A 6. osztályban a földrajzot kell két nyelven oktatni, a 7.-ben a matematikát, majd a következő osztályban teljesen át kell állni ezen tantárgyak államnyelven történő oktatására. A 10. osztályokban szeptembertől két nyelven kell oktatni Ukrajna történetét és a matematikát, a 11. osztályban a 2009-es tanévkezdéstől két nyelven a matematikát és csak államnyelven egy, a tanulók által választott tantárgyat. A miniszteri rendelettel megerősített program az úgynevezett átirányítási (tranzitív) oktatási modell bevezetését irányozza elő a nem ukrán tannyelvű iskolák számára. Az asszimilációt, a fokozatos nyelvi beolvadást célzó oktatási program lényege, hogy az iskola első szakaszában (az elemi osztályokban) a kisebbségi gyerekek anyanyelvükön kezdenek el tanulni, és anyanyelvűk mellett a többségi nyelvet is oktatják számukra. A következő szakaszban, amikor a kisebbségi tanulók másodnyelvi készségeit megfelelőnek tartják arra, hogy a többség nyelvét tanulásra, ismeretszerzésre használják, a tanulókat fokozatosan átirányítják a többségi nyelven való tanulásra, s az utolsó fázisban már gyakorlatilag minden tárgyat államnyelven tanítanak. Ennek az oktatási modellnek a célja hosszú távon többségi egynyelvüség kialakítása az oktatás révén. A programban a kisebbségi nyelv szerepe arra korlátozódik, hogy segítse a második nyelv elsajátítását, megerősítését, s ezzel a többségi nyelven való oktatásra való átirányítást (Skutnabb-Kangas 1997: 25, Göncz 1999: 106-107). A rendelet végrehajtása azonban Kárpátalján egyelőre akadozik. Ennek legfőbb oka az, hogy a több oldalas végrehajtási program sok mindenre kitér, csak épp arra nem, hogyan is kellene a gyakorlatban megvalósítani a kétnyelvű oktatást. A normatív órák keretében csak anyanyelven, a fakultatív órákon pedig teljesen ukrán nyelven kell tartani az órákat? Ha így van, akkor lehetséges-e, hogy nem egy, hanem két külön tanár is oktatja ugyanazt a tantárgyat egy-egy osztályban: az egyik magyarul, a másik ukránul? Ha két tanár tanít, akkor mindkettő osztályoz, vagy csak az egyik? Ha csak egyikük, akkor csak az anyanyelven tartott órákon kell jegyet adni, vagy az államnyelven tartott órákon is érdemjeggyel kell értékelni a gyerekek teljesítményét? Ha igen, akkor lesz egy magyar és egy ukrán jegye matematikából? Milyen nyelven kell felelni, dolgozatot írni? Mi van azzal a gyerekkel, aki szinte egy szót sem tud ugyan ukránul, ám egyébként kiváló matematikából, illetve azzal, aki nagyon jól beszéli az államnyelvet, de a szorzótábla is nehézséget okoz neki? Milyen tankönyveket kell használni: az ukrán nyelvűeket, azok magyar fordítását, esetleg mindkettőt? Ha mindkettőt, ki fedezi majd a második tankönyv beszerzésének költségeit? Miközben a miniszteri rendelet értelmében elviekben már a 2008/2009-es tanév első napjától be kellett volna vezetni a kéttannyelvü oktatást a kárpátaljai iskolákban (is), az oktatási tárca 2009. február 25-én büszkén tudósít arról, hogy létrejött egy olyan munkacsoport, mely a két tannyelven folyó oktatás 297
