Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Simon Szabolcs: Tantervek régen és ma
Tantervek régen és ma Egy Doris Knabb nevű szerző (1977: 170—173) a Wörterbuch der Pädagogik című munkájában egyértelműnek találja a tanterv és curriculum elhatárolódását. „A célok, melyeknek meghatározása többértelmű, az ismeretanyag, a tanítási alapelvek nem elegendőek, nem adnak kellő alapot a tanítás tervezésére, a hatékonyság ellenőrzésére. Ezért a curriculumokban „megalapozott” összefüggést követelnek a célok, az azokkal kapcsolatos tapasztalatok és megvalósítási lehetőségek között, lehetőleg az eredmény ellenőrzését segítő eljárásokra is kiterjedően” (idézi Horánszky 1999: 83). Mindamellett több szerző megegyező véleménye, hogy a tanterv és a curriculum fogalma nem választható szét mereven egymástól, elemeik jórészt megegyeznek. A tantervtől sem lehet eltagadni a curriculum jellemzőit, de mértékben, megvalósulásban a kettő eltér egymástól. A tanterv is tervezett, figyelembe veszi az oktatási folyamatot, feltételezi az ellenőrzést, számonkérést, és lehetőséget ad a célok lebontására különböző formákban, de más minőségben. E minőségi jellemzők adják a két fogalom közti műfaji különbséget. Az ún. curriculum-szemlélet lényege tehát az, hogy a tananyag kiválasztását és elrendezését összekapcsolja a tanítás-tanulás folyamatával, s perspektívája a céloktól az értékelésig, a tartalomtól a feldolgozás stratégiájáig, technológiájáig ível. Ez az elmélet - állapítja meg Ballér - már-már elmosta a didaktika és a tantervelmélet határait (vő. Ballér 2001: 562). Az alaptanterv - „meghatározza az általános képzés keretében zajló nevelő-oktató munka kötelező közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban érvényesítendő fejlesztési feladatokat. A közvetítendő műveltség fő területeit (az ún. műveltségi területeket és a műveltségi területeken átívelő ún. kiemelt fejlesztési feladatokat) definiálja. Magyarországon (megjegyzés - S. Sz.) a Nemzeti alaptantervet a kormány rendeletben adja ki. Kiindulópontul szolgál a kerettantervek, helyi tantervek és vizsgakövetelmények készítői és alkalmazói számára” (NAT-szótár). Ilyen jellegű dokumentum eddig a szlovákiai iskolarendszerben nem volt; az épp napjainkban megszületett ún. Státny vzdelávací program is csak hasonló jellegű. A kerettantervek -„a miniszter az iskolázás adott szakaszára vonatkozóan - a Nemzeti alaptantervre épülve és a helyi tanterv készítéséhez alapul szolgálva - választható kerettanterveket ad ki (akkreditál). Az akkreditáció feltétele, hogy a kerettanterv segítségével megvalósíthatók-e a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatok, illetve kapcsolódnak-e hozzá olyan részletesen kidolgozott oktatási programcsomagok, amelyek a kerettanterv iskolai helyi tantervként való alkalmazását szakmailag segítik. A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az 287
