Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Simon Szabolcs: Tantervek régen és ma
Tantervek régen és ma éveiben felváltotta a nevelés és oktatás terve megnevezés. Mindemellett, főleg kezdetben elmondható a tantervekről, hogy a gyakorlat jóval az elmélet előtt járt. Noha az elmélet vélhetően soha nem hiányzott teljesen, a pedagógusok, az oktatási szakemberek tették a dolgukat, anélkül, hogy átfogó, szisztematikus teóriára támaszkodtak volna (vő. Ballér 2001: 557). Ma Magyarországon a nemzeti alaptanterv kifejezés az elfogadott, melyet core curriculumnak1 is szokás nevezni. A hazai, szlovák nyelvű megnevezések az uőebnyplán a uőebné osnovy. Ezekre magyarul általában csak a tanterv szó terjedt el a pedagógusok körében, noha az uőebny plán szókapcsolat magyar megfelelője ’órakeret’, az uőebné osnovy pedig ’tanterv’. (Általában ezek közös pedagógiai dokumentumként kerülnek használatba.) Mivel a tantervátalakítással (viszonylag) új terminusok kezdenek széles körben elterjedni szükebb pátriánkban is, s ezekkel kapcsolatban pedagógusi-szakmai berkekben is eléggé nagy a tájékozatlanság, tanácstalanság, célszerűnek tűnik néhány fontosabb régebbi és újabb pedagógiai-didaktikai műszót részletesebben is megvilágítani. Ezt az a körülmény is indokolja, hogy a már bevett műszók egy részének használatában eltérés van a magyarországi és hazai értelmezés között. A tanterv illetve a curriculum (erről lásd lejjebb) értelmezése során igen sokféle felfogással találkozunk. Verédy (1896) enciklopédiája a tanterv két szempontjára utal: „minő terjedelemben és mily idő alatt tanítandók” az ismeretek. Egy másfajta megközelítésben a tanterv az oktatás és a képzés tartalmát meghatározó dokumentum. A Pedagógiai lexikon tanterv szócikke ehhez képest már jóval komplexebb elméleti megközelítést tükröz: „egy adott iskolatípus célrendszerének figyelembevételével kiválogatott és a tanulók életkori sajátosságainak, lehetőségeinek megfelelően elrendezett művelődési anyag, amely a személyiség sokoldalú formálása, a képességek optimális fejlesztése érdekében reális oktatási-képzési folyamattá szervezhető, korszerű módszerekkel és eszközökkel eredményesen feldolgozható.” (Nagy és Kiss 1979. 4. köt. 274-275.) Eötvös József az 1868-as népiskolai törvénnyel bevezette az általános tankötelezettséget. A törvényjavaslat indoklásában világossá tette, hogy a tankötelezettség bevezetése az ország érdekeit szolgálja, közügy, és mint ilyen, politikai ügy. E politika jegyében dolgozták ki később az állami népiskolai tanterveket, amelyekben a tudásnak, az ismeretek átadásának elsődleges szerep jutott. Ez a tanterv képezte a tankönyvek alapját, megvalósítását segítették a tanítóképzők, betartását pedig a tanfelügyelet ellenőrizte. Más kérdés, hogy a rendszer folyamatos ellenállást kiváltó állami kényszerként jelent meg a néptanítók előtt (vö. Sáska 2006). 1 (A curriculum a latin currere /futni/ igéből származik, jelentése tehát ‘folyamat’, ‘lefutás’.) A tanterv szó fordítása az angol nyelvben a curriculum, school curriculum, vagy syllabus szavaknak felel meg. 285
