Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Varga József: A tanulók magyar és szlovén nyelvi kifejezőképességének vizsgálata a lendvai és a muraszombati községek kétnyelvű általános iskoláinak negyedik és nyolcadik osztályában
A tanulók magyar és szlovén nyelvi kifejezőképességének vizsgálata a lendvai ... megállapíthassák a tanulók helyesírási, nyelvi és szövegszerkesztési képességét. A lényegkiemelésnél figyelembe vették az osztályok tananyagegységét és a tantervi követelményeket. így a fölmérés három területre terjedt ki, és mindegyiket külön-külön értékelési mérce alapján osztályozták. A rövid tollbamondásnál arra voltak kíváncsiak, hogy a tanulók a tantervi anyagrészt az életkori sajátosságoknak megfelelően hogyan tudták megoldani, figyelembe véve a hangtani, szótani és mondattani követelményeket. A nyelvi és helyesírási ellenőrzésnél a tanulók íráskészségét óhajtották fölmérni, hogy a négy, illetőleg a nyolc év folyamán elsajátított nyelvi törvényszerűségeket, a nyelvtani ismereteket hogyan tudják a gyakorlatban alkalmazni, és az mennyire vált nyelvhasználatukban, főleg írásos közléseikben életszerűvé, mindennapivá. A helyes anyanyelvi gondolkodás írásos közlési formája az önálló szövegszerkesztés, a fogalmazás. A szövegalkotás felmérésénél azt szerették volna megállapítani, hogy a kétnyelvű általános iskolák tanulói a különböző beszédhelyzetekben ki tudják-e magukat fejezni írásban értelmesen, helyesen, választékosán, tömören, érdekesen és szépen. A kétnyelvű általános iskolák magyar és szlovén nyelvi állapotának felmérésekor azonban nem törekedhettek teljességre, hiszen a tanulók olvasási készségét, a szóbeli közlésképességet, valamint a tanulók szókincsvizsgálatát stb. objektív okok miatt mellőzniük kellett. Ennek ellenére megállapítható, hogy az általuk végzett felméréssel már elegendő adathoz, információanyaghoz jutottak, amelynek a segítségével hasznos és tárgyilagos következtetéseket vonhatnak le, s mindezeket felhasználhatják a nevelési-oktatási munka további eredményességének a tevékenyebb és hatásosabb megszervezésében. A felmérés egyik lényeges célja is az volt, hogy az illetékes tanügyi szervek a felmérési tényanyagra támaszkodva meggyőződjenek a kétnyelvű általános iskolákban folyó nevelési-oktatási munka eredményességéről, a két nyelv (a magyar és a szlovén) terén elért valóságos nyelvállapotról, s ezt követően, megállapítva a hiányosságokat és a problémákat, megfelelő megoldási intézkedéseket alkalmazhassanak a nevelési-oktatási munkát gátló akadályok elhárítására, legyenek azok szubjektív vagy objektív jellegűek, hiszen a kétnyelvű általános iskolák Szlovéniában, de másutt is, csak akkor valósíthatják meg társadalmi szerepüket, elhivatottságukat, ha önigazgatású közösségünk sokoldalú igényeit elégítik ki; a kétnyelvűén jól képzett szakemberek neveléséhez biztosítják az alapfeltételeket, mert csak ezáltal és ily módon válnak társadalmi szükségletté - lesznek igazán társadalmivá - az itt élő két nép anyanyelvi, nemzettudati, oktatási, művelődési, gazdasági és emberközpontú közösségének békés fejlődési biztonságpillérei. 27
