Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Lanstyák István: Nyelvi probléma és iskola
Lanstyák István rettel használni.) Ezt a problémát a tiltások, helytelenítések megszüntetésével lehetne orvosolni, mindhárom nyelvi megoldás vonatkozásában. Az iskolának az volna ebben a szerepe, hogy a gyermekekben tudatosítsa az egyes formák stílusértékét, használati lehetőségeit, szokásos módját különféle kontextusokban. Másfajta, pragmatikai jellegű problémákat okoz a magázódás és a magázódó megszólítások használata; az például, hogy nem létezik stilisztikailag jelöletlen magázó harmadik személyü névmás (az ön túlságosan formális és egy kicsit mesterkélt, a maga viszont sok kontextusban népiesen nyers és emiatt udvariatlan), miközben más típusú megszólítás se áll mindig a beszélő rendelkezésére {„sofőr úr’’, „Kovácsáé asszony”); egy másik probléma, hogy a beszélő többes számú igealakokat használva kénytelen vagy tegező vagy magázó formát választani {nézzetek ide vagy nézzenek ide), miközben nem ritka eset, hogy a megszólítottak egy részével tegező, más részükkel magázó viszonyban van. Egyfajta gyógyírt jelent a tegeződés széleskörű terjedése, ez azonban a problémát még akkor sem szüntetné meg maradéktalanul, ha a magázódás teljesen kiszorulna a használatból, mivel ismeretlen ember megszólítása tegező viszony esetében is gondot okoz (a haver! és ehhez hasonlók nem minden helyzetben felelnek meg). Az iskola a problémát megoldani nem tudja ugyan, de meg kellene tanítania a diákokat - amennyire lehet - a jelenlegi szabályok alkalmazására. A neologizmusok használatával kapcsolatos bizonytalanságok kezelése A nyelvben újonnan megjelenő nyelvi formák használata a beszélőknek nemegyszer gondot okoz. Az új szavaknak bizonytalan lehet a denotativ jelentése (milyen típusú érzésre, hangulatra használatos pontosan a filing?; mi a különbség a bankkártya és a hitelkártya közt?) vagy a stílusértéke (pejoratív-e, ill. mikor pejoratív a biznisz?; stilisztikailag jelöletlen-e vagy jelölt a közgyógyellátott vagy a kiosztmány?), s gondot okozhat a szinonimák közti választás is {laptop vagy notebook?, disc-jockey, DJ vagy lemezlovas?, adattár vagy adatbázis?). Problematikus lehet továbbá a neologizmusok tőtani beilleszkedése és toldalékolása {térerője vagy térereje?, ímélez vagy ímélezik?, szörföl vagy szörfözik?, partnerség vagy partnerség?). Különösen az idegen eredetű neologizmusok esetében gondot okozhat a kiejtésük {laptop vagy leptop) és/vagy az írásmódjuk is {cool vagy kúl?). Más jellegű gondot okoz a neologizmus azzal, ha a beszédpartner nem ismeri, ill. nem érti vagy félreérti (pl. a Nincs egy bugyid? kérdést, melyben a bugyi szó ’genotherm tasak’ jelentésben szerepel), vagy pedig ellenszenvet vált ki belőle (mint pl. a konzervatív beszélők egy részéből sok újabb „becézett”, játékos nyelvi forma - bari ’barát’, tali ’találkozás’, marhapöri vagy marhapöci ’marhapörkölt’, csiripöri ’csirkepörkölt’ és ezekhez hasonlók). 246
